Tétel 2.b.)

Tétel 2.b.)

Adózási feladatok

Az egyéni vállalkozó adófizetési kötelezettségének bemutatása a személyi jövedelemadó rendszerében

Egyéni vállalkozó,

vállalkozói tevékenység

Egyéni vállalkozói tevékenység:

• rendszeresen

• nyereség- és vagyonszerzés céljából

• saját gazdasági kockázatára végzett tevékenység

Egyéni vállalkozó lehet:

a magyar állampolgár, más állam állampolgára, a tevékenységét Magyarországon végzi, tartózkodási helye Magyarország

Nem lehet egyéni vállalkozó:

• aki korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen

• akit közélet tisztasága elleni, vagyon elleni bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek, amíg a hátrányos jogkövetkezmény alól nem mentesül

• akit szándékos bűncselekmény miatt 1 éven túli végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg a hátrányos jogkövetkezmény alól nem mentesül

• aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltétele:

bejelentési kötelezettség teljesítése az okmányirodában, vagy ügyfélkapun keresztül

Az egyéni vállalkozói tevékenység végezhető:

a.) egyéni vállalkozóként

• vállalkozói igazolvány: kiváltása nem kötelező

• adózás a személyi jövedelemadó hatálya alatt:

• - vállalkozói szja szerinti adózás

• - átalányadózás

• - adózás kisadózó vállalkozóként (KATA)

b.) egyéni cégként:

• egyéni nyilvántartásban szereplő személy alapíthatja. Az egyéni cég jogerős bejegyzésével automatikusan törlik az egyéni vállalkozást.

• alapító okirat

• bejegyzés cégnyilvántartásba

• adózás a társasági adó szabályai szerint

Az egyéni vállalkozó adózási lehetőségei az SZJA-rendszerben

1. vállalkozói adóalap után vállalkozói személyi jövedelemadó + vállalkozói osztalékalap után osztalékadó

2. átalányadó

3. vállalkozói kivét után: összevont jövedelem utáni adó

1. Vállalkozói személyi jövedelemadó és osztalékadó

VÁLLALKOZÓI BEVÉTEL

áru, termékértékesítés, szolgáltatásértékesítés ellenértéke,

kapott kamat, kötbér

kapott támogatás

költségként elszámolt adó visszatérítése

káreseménnyel kapcsolatban kapott kártérítés

Bevételt növeli:

korábban értékesített foglalkoztatási kedvezmény 1,2-szerese, ha az átlagos állományi létszám az előző évhez képest csökkent

Bevételt csökkentő tételek

Bevételt csökkentő tételek 1.

• Legalább 50%-ban csökkent munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként, havonta az alkalmazottnak fizetett bérrel, legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbérrel

• Szakmunkástanuló foglalkoztatása esetén tanulószerződés alapján folytatott képzésnél havonta és személyenként a minimálbér 24%-ával, iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján folytatott képzésnél havonta és személyenként a minimálbér 12%-ával

Bevételt csökkentő tételek 2.

• Szakmunkástanuló továbbfoglalkoztatása, korábban munkanélküli személy, továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy, illetve a pártfogói felügyelet alatt álló személy foglalkoztatása esetén a befizetett tb-járulék összegével, de legfeljebb 12 hónapig

• Saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés felmerült kiadásából - ide nem értve a más vállalkozástól igénybe vett szolgáltatás ellenértékét - az adóévben költségként elszámolt összeggel

Bevételt csökkentő tételek 3.

• A tevékenységet közvetlenül szolgáló, korábban üzembe helyezett beruházás összegével a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozónál (kisvállalkozói kedvezmény) évi 30 millió forintig. Legfeljebb a vállalkozói bevételnek a vállalkozói költséget meghaladó részéig.

• Az adóévben érvényesített kisvállalkozói kedvezmény és az adómérték szorzata

• A fejlesztési tartalékkal, a vállalkozói bevételek összegéből az adóévben elszámolt vállalkozói költségek összegét meghaladó rész 50%-a, de legfeljebb adóévenként 500 millió Ft.

Bevételt csökkentő tételek 4.

• A foglalkoztatási kedvezménnyel, ha az 5 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozó az adóévben foglalkoztatotti létszámát növeli. A kedvezmény összege a létszámnövekmény és az év elején érvényes minimálbér szorzatának évesített összege. Az igénybevétel feltétele, hogy az adózónak az adóév végén nincs az állami vagy az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott tartozása. A kedvezmény összegének az érvényes adókulccsal számított szorzatösszege csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

VÁLLALKOZÓI KÖLTSÉGEK

Vállalkozói költségek 1.

• anyag-, árubeszerzés

• alkalmazottak bére, annak járuléka

• vállalkozói kivét

• nem megállapodás alapján fizetett saját szociális hozzájárulási adó

• jogszabály alapján fizetett kamarai tagdíj

• üzlet, műhely fenntartásának rezsiköltsége

• felhasznált energia

Vállalkozói költségek 2.

• járművek költségei

• értékcsökkenési leírás a törvényben meghatározott kulcsok alapján

Vállalkozói költségek 3.

Csak azok a költségek számolhatók el, amelyek a vállalkozási tevékenység érdekében merültek fel és a vállalkozó nevére kiállított bizonylattal igazoltak.

Az értékcsökkenési leírás, valamint a járműhasználat költségei csak a törvényben szabályozott módon számolhatók el.

- KORÁBBI ÉVEK ELHATÁROLT VESZTESÉGE

VÁLLALKOZÓI JÖVEDELEM (VÁLLAKOZÓI ADÓALAP) =

= VÁLLALKOZÓI BEVÉTEL - VÁLLALKOZÓI KÖLTSÉGEK - KORÁBBI ÉVEK ELHATÁROLT VESZTESÉGE

Vállalkozói személyi jövedelemadó alapja

a.) vállalkozói jövedelem, vagy

b.) jövedelem (nyereség) minimum

Jövedelem- (nyereség-) minimum 1.

Jövedelem- (nyereség-) minimum = összes bevétel * 2%

Alkalmazni kell: ha a vállalkozói jövedelem ennél kisebb

Jövedelem- (nyereség-) minimum 2.

Nem kell alkalmazni, ha:

- a vállalkozói adóalap nagyobb a kiszámított nyereségminimumnál

- a tevékenység megkezdése (újrakezdése) évében és az azt követő évben, amennyiben a kezdést megelőző 36 hónapban nem végzett egyéni vállalkozói tevékenységet

- ha az egyéni vállalkozót az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta

- ha az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott nyilatkozat kitöltését és beküldését választotta

Vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke: 9%

Számított adó = Vállalkozói SZJA alapja * 9%

Adót csökkentő kedvezmények 1.

• Nemzetközi szerződés, viszonosság hiányában a külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalap után a külföldön igazoltan megfizetett adó 90%-a, legfeljebb erre az adóalapra az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó szerint kiszámított adó

Adót csökkentő kedvezmények 2.

• Kisvállalkozások adókedvezménye, a 2000. december 31-ét követően beruházási célra megkötött hitelszerződés (pénzügyi lízing is) alapján felvett hitel adóévben fizetett kamatának 40%-a. A kedvezmény összege legfeljebb 6 millió forint lehet. A kedvezményt a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó veheti igénybe (kivéve a mezőgazdasági, erdő-, és vadgazdálkodási, halgazdálkodási ágazatba sorolt egyéni vállalkozót).

Adót csökkentő kedvezmények 3.

Az adókedvezmény összege az adózó választása szerint

- vagy csekély összegű (de minimis) támogatás,

- vagy kis- és középvállalkozásnak nyújtott támogatásnak minősül.

A csökkentés mértéke nem lehet több a számított adó 70%-ánál.

A vállalkozói osztaékadó

Alapja a vállalkozói osztalékalap

Vállalkozói jövedelem

- Vállalkozói személyi jövedelemadó

------------------------------------------------------------

Adózás utáni vállalkozói jövedelem

+ Növelő tételek

- Csökkentő tételek

------------------------------------------------------------

Vállalkozói osztalékalap

Vállalkozói osztalékadó = Vállalkozói osztalékalap * 15%

Növelő tételek

- tárgyi eszköz, ellenszolgáltatás nélküli átruházása (kivéve, ha természetbeni juttatás) esetén a nettó érték

a.) éven belüli átruházásakor 100%-a

b.) éven túli, két éven belüli átruházásakor 66%-a

c.) két éven túli, három éven belüli átruházásakor 33%-a

d.) három éven túli átruházásakor 0%-a;

- a tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenési leírása megkezdésének évében a beruházási kiadások azon része, amellyel a vállalkozó a megelőző években vállakozói osztalékalapját csökkentette

Csökkentő tételek

• tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenési leírása megkezdésének évében a beruházási kiadások azon része, amellyel a vállalkozó a megelőző években vállalkozói osztalékalapját csökkentette

• a tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékéből az adóévben elszámolt értékcsökkenést meghaladó összeg (nettó érték), ha a leírást az adóévben kezdte meg

• költségként figyelembe nem vehető bírság, pótlék

• az adóévben felmerült beruházási kiadás, ha az értékcsökkenési leírása megkezdése nem történt meg

Az egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap után 17,5% szociális hozzájárulási adó fizetésére is kötelezett, a SZOCHO adó kötelezettség felső határának figyelembe vétele mellett (minimálbér 24-szerese).

2. Átalányadózás

Átalányadózás feltétele 1.:

• az adóév egészére választható

• az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben és az adóévben a vállalkozói bevétele nem haladta meg, illetve haladja meg a 15 millió forintot, kiskereskedelmi tevékenységet folytató adóalanynál a 100 millió forintot

• kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható

• tevékenységét az adóévben kezdő vállalkozás is választhatja. (Év közbeni kezdés esetén a bevételi határt időarányosan kell számítani.)

Átalányadózás feltétele 2.:

• aki megszünteti vállalkozási tevékenységét vagy elveszíti jogát az átalányadózásra, ismételten átalányadózást csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően 4 év eltelt

• az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, ha a magánszemély nem teljesíti számla-, (nyugta-)adási kötelezettségét

• az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni (az értékcsökkenési leírást is), az átalányadó alapja költségekkel nem csökkenthető

• 
  

Az átalányadó alapja: átalányban megállapított jövedelem

Átalányban megállapított jövedelem = Bevétel - vélelmezett költség

Vélelmezett költség = Bevétel * törvényben meghatározott költséghányad

Adó mértéke: 15%