A reformkor hajnalán, első reformországgyűlés

Magyarország a reformkor hajnalán, az első reformországgyűlések

Reformkor Magyarországon

ideje- 1825 – 1848. március 15.

A reform fogalma ˗ A fennálló társadalmi rend hibáinak kijavítása békés úton

A reformkor kezdete

- Az 1825. évi országgyűlésen Széchenyi felajánlotta birtokai egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság létrehozására

- Felajánlásához mások is csatlakoztak → Magyar Tudományos Akadémia (MTA)

Széchenyi István, a reformmozgalom elindítója

Gazdasági célok

1.) jobbágy felszabadítás -önkéntes örökváltsággal

örökváltság = az a pénzösszeg, amellyel a jobbágy megveheti a jobbágytelket a földesurától, ezáltal felszabadul, és nem lesz többé jobbágy, hanem szabad paraszt az önkéntes örökváltság: a földesúrtól függ, hogy eladja-e a jobbágynak a telket vagy sem (a földesúr számára önkéntes)

-ősiség eltörlése → hitel lehetősége = a birtokok modernizálása, bérmunka alkalmazása

Ipar - közlekedés (gyárak, ipari, kereskedelmi társaságok alapítása)

- gőzmalom

- óbudai hajógyár

- Duna-szabályozás (Vaskapu: kereskedelem – vízi kereskedelmi útvonal)

- vagongyár

- vasútépítés

- téli kikötő Budán

- Lánchíd építése

Pénzügyi tevékenysége - bankok, takarékszövetkezetek alapítása

Elméleti munkássága

a) Hitel

˗ az ősiség eltörléséről, a hitel szerepéről ír benne

b) Világ (= világosság, felvilágosodás)

˗ válasz a Hitel című művet ért támadásokra

c) Stádium

˗ pontokba szedett program a reformok megvalósítására

Kulturális munkássága

- Magyar Tudományos Akadémia megalapítása

- Casino építése - társasági élet (itt talált követőkre a reformokhoz)

- Lóversenypálya építése, lóversenyek rendezése

A politikai élet szervezetei Magyarországon

1.) Megyegyűlések

˗ tagjai: minden, a megyében lakó nemes (középnemesek és kisnemesek)

˗ hogyan juthatnak be?

---- születési előjog alapján mindegyik köznemes részt vehet az üléseken, ha akar

˗ részvétel az országgyűlésen:

---- megyénként két követ választása

---- követutasítás megvitatása

Országgyűlés

˗ Helye: Pozsony

˗ A király hívja össze (ha akarja)

˗ Menete:

---- a király megnyitója: a királyi javaslatok meghallgatása

Az országgyűlés részei

--- FELSŐTÁBLA

˗ tagjai: főnemesek, egyházi vezetők

˗ hogyan juthatnak be? születési előjog alapján mindegyik főnemes részt vehet az üléseken, ha akar -az egyházi vezetők a tisztségük előjogának alapján ˗ személyenként egy szavazat

-----ALSÓTÁBLA ˗ tagjai:  a megyegyűlések követei (megyénként egy szavazat)  a szabad királyi városok küldöttei (összes városnak egy szavazat)

 Az 1832-1836-os országgyűlés

1.) Jobbágykérdés

- vita az önkéntes örökváltságról (hosszas vita után elutasították)

2.) A magyar nyelv ügye

- engedélyezték a hivatalokban a magyar nyelv használatát

- két nyelven adták ki a törvényeket (magyarul és latinul)

3) Wesselényi Miklós báró pere

- a reformokért szólalt fel

- a cenzor engedélye nélkül adta ki újságját

- perbe fogták - a nagy árvíz idején százakat ment meg a haláltól ("árvízi hajós")

- elítélték, bebörtönözték (a börtönben megvakult)

Kossuth, Kölcsey és Deák fellépése

Kossuth politikai pályafutásának kezdete

-----Országgyűlési Tudósítások (kézírásos hírlap, magánlevélként terjesztik) → Letartóztatják az országgyűlési ifjakat (Lovassy László, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos)

Kölcsey Ferenc Szatmár megye követe

----- harcolt a jobbágyfelszabadításért és a magyar nyelv ügyéért

1840. újabb országgyűlés Pozsonyban

-alsótábla vezetője: Deák Ferenc

-felsőtábla vezetője: gróf Batthyány Lajos