XIX. század eszméi

XIX. század eszméi

Készítette: Óré-Tóth Vivien

Bécsi kongresszus

• napóleoni háborúk, Napóleon száműzése

• 1814-1815. Bécs, kongresszus

  • törökök távol maradnak

  • hatalmi viszonyok rendezése (területi kérdések, a régi uralkodóházak hatalmának helyreállítása),

  • forradalmak megakadályozása

• francia vereség után Oroszország megerősödött

európai helyzet:

• Habsburgok: Velence és Lombardia

• oroszok: Finnország és Besszarábia

• poroszok: Rajna körüli területek 

• Franciaország: ütközőállamokkal körbevéve

• Nagy-Britannia: gyarmatok feletti uralom megerősítése

Szent szövetség

• 1815. Párizs: Szent szövetség: Oroszország, Ausztria, Poroszország

  • forradalmi és nemzeti mozgalmak ellen

  • kölcsönös segítségben és együttműködés

  • intervenciót helyeztek kilátásba

• ​szövetség fő irányítója: Klemens Metternich

  • rendelkezéseivel stabilizálta a rendszert (egyesületek feloszlatása, a cenzúra megszigorítása, titkosrendőrségi megfigyelések, a besúgóhálózat kiépítése)

• Dél-Európa: 1820-as évek elején forradalmi hullám

• Itália (Nápoly és a Szárd Királyság területén): a nemzeti egységért indult mozgalom
  mozgalmak felszámolása katonai erővel

• Oroszország: (1825) dekabrista felkelés (decemberi mozgalomra) --> I. Miklós leverte, megtorolta

Eszmék

​Liberalizmus

​Konzervativizmus

​Nacionalizmus
Szocializmus

​Marxizmus

​Meghatározzák életünket, világunkat

​

​Locke, Rousseau, Montesquieu hatása

​Liberalizmus

• szabadságeszme

• ​liber = szabad

• ​társadalmi alapegység: egyén

• ​állam szerepe minimális

• ideális államforma: demokrácia

• ​John Stuart Mill

• ​Elvei:

​Alapelvünk feltételezi az ízlés és a foglalatosság szabadságát; szabadságot, hogy úgy alakítsuk életünket, ahogy hajlamainknak megfelel; hogy vállalva a következményeket, azt tesszük, amit tenni akarunk embertársaink akadályoztatásától mentesen, mindaddig, míg az, amit teszünk, nincs az ő kárukra, s azt tesszük még akkor is, ha viselkedésünket ostobának, ferdének vagy helytelennek vélik. […] Remélhetőleg elmúltak már azok az idők, amikor még védelmezni kellett a kormány önkénye és korruptsága elleni biztosítékok egyikét, a sajtószabadságot. Feltehetjük, hogy ma már szükségtelen az ellen érvelni, hogy egy törvényhozó vagy végrehajtó hatalom – melynek érdekei nem azonosak a nép érdekeivel – előírhassa, hogy miképpen kell a népnek gondolkodnia, s megszabhassa, milyen tanokat és érveket nem szabad hallania. […] Ha az emberiség egyetlen ember kivételével azonos véleményen volna, még akkor sem lenne joga ezt az embert elhallgattatni, ahogy annak sem lenne joga – ha hatalma volna is rá – az emberiséget elhallgattatni. […]

(Részletek John Stuart Mill A szabadságról című művéből, 1859)

​Konzervativizmus

• conservare = megőrizni

• kiindulópont: forradalom, Napóleon uralma​

• ​társadalmi alapegység: család

• ​felelős állam kell

• ​ideális államforma: alkotmányos monarchia

​Megtartani, s egyszerre javítani – ez más jellegű feladat. Ha a régi alkotmány használható részeit meg akarjuk tartani, s ha az újat hozzá akarjuk illeszteni ahhoz, ami a régiből megmaradt, […] nélkülözhetetlen az óvatosság és elővigyázatosság ott, ahol élettelen anyaggal van dolgunk, sokkal nélkülözhetetlenebbé, szent kötelességgé válik akkor, amikor rombolásunk és alkotásunk tárgya nem fa és kő, hanem érző lények, akiket ezrével dönthetünk nyomorba gyors és meggondolatlan döntéseinkkel. De Párizsban – úgy tűnik – az a nézet vált most uralkodóvá, hogy az érzéketlen szív és a megrendíthetetlen bizalom az egyetlen követelmény a tökéletes törvényhozóval szemben. […] Amit a francia törvényhozók merész és határozott lelkük bizonyságának tartanak, azt én siralmas tehetetlenségük jeleként fogom fel. Végtelen sietségükben – anélkül, hogy ezt maguk észrevették volna – a természet kínálta egyszerű megoldásokkal szemben táplált bizalmatlanságuk kiszolgáltatta őket a kalandoroknak és cselszövőknek, az alkimistáknak és sarlatánoknak. (Edmund Burke Töprengések a francia forradalomról, 1790)

• ​Edmund Burke

• mérsékelt politikai átalakítás

• múlt értékeinek beépítésével reformok = „megőrizve megújítani”

• 19.század előtt: királypárti, lojalista

• 19.század után: konzervatív

• Anglia --> pártok: liberalizmus elvei és követelményei ellen

​Nacionalizmus

• ​natio = nemzet

• ​társadalmi alapegység: nemzet

• ​erős állam kell (nemzet céljai)

• ​CÉL: nemzeti függetlenség

• ​NEMZET??

• = közös azonosságtudat (identitás), közös történelmi múlt, közös nyelv

• napóleoni háborúk alatt bontakozott ki

• széles körű nemzeti megújulás

• cél a nemzetállami keretek kialakítása --> függetlenségi mozgalmak (Itália - Garibaldi, Németország)

​Szocializmus

• ​szocius = társ

• ​​társadalmi alapegység: közösség

• ​erős állam kell (védelem)

• ​CÉL:

  • igazságosabb társadalom,

  • javak újraelosztása (magántulajdon korlátozása/felszámolása),

  • esélyegyenlőség

  • ​egyéni törekvések háttérbe szorítása

• ​Robert Owen

• városi munkásság létszáma emelkedett

• munkabérek alacsonyak maradtak

• munkakörülmények alig javultak

• elképzelt, ideális társadalom: megszűnik a magántulajdon, a közös javakból mindenkinek

• Karl Marx, Friedrich Engels (proletárdiktatúra) --> kommunizmus

A XIX. század eszméi | zanza.tv

You can open this webpage in a new tab.

Copy link

Open in new tab

Multiple Choice

Melyik eszmére jellemző?

polgári állam elképzelése / választójog korlátozása / szabadságeszme / egyéni szabadságjogok kiemelése

• nacionalizmus

• konzervativizmus

• szocializmus

• liberalizmus

Multiple Choice

Melyik eszmére jellemző?

múlt értékeinek beépítése / mérsékelt reformok

• konzervativizmus

• nacionalizmus

• liberalizmus

• szocializmus

Multiple Choice

Melyik eszmére jellemző?

nemzeti eszme hirdetése / nemzeti megújulás / történelmi múlt feltárása

• konzervativizmus

• szocializmus

• nacionalizmus

• liberalizmus

Multiple Choice

Kinek a tollából és melyik eszme képviselőjétől származnak az alábbi idézetek? Jelöld meg a helyes válaszokat!

„Minden társadalom a polgárok különböző rendjeiből áll s ezek közül némelyeknek a legmagasabb helyet kell elfoglalniuk. Az egyenlősítők tehát csak átalakítják és eltorzítják a dolgok természetes rendjét, felborítják a társadalom építményét, amikor magasba repítik azt, ami a szerkezet szilárdságának elvei szerint a földön kellene hogy maradjon.”

• Ernst Moritz Arndt – nacionalizmus

• John Stuart Mill – liberalizmus

• Edmund Burke – konzervativizmus

Multiple Choice

„Ne legyen többé katolikus és protestáns, ne legyen többé porosz és osztrák, szász és bajor, sziléziai vagy hannoveri, ne legyen többé hitbéli különbség, gondolatbeli és akaratbeli ellentét köztetek – legyetek végre egységesek, akarjatok végre egyet szeretetben és hűségben egymás iránt, s nincs az az ördög, aki legyőzhetne benneteket.”

• John Stuart Mill – liberalizmus

• Ernst Moritz Arndt – nacionalizmus

• Edmund Burke – konzervativizmus

Multiple Choice

„A szabadság egyetlen fajtája, mely megérdemli ezt a nevet, ha saját javunkra a magunk módján törekedhetünk mindaddig, amíg nem próbálunk másokat ugyanebben megakadályozni vagy gátolni ezt célzó erőfeszítéseiket. Saját testi, lelki vagy szellemi egészségének mindenki maga a legjobb őrzője. Az emberiség többet nyer, ha eltűri, hogy mindenki úgy él, ahogy neki tetszik, mintha arra kényszerítik egymást, hogy úgy éljenek, ahogy a többieknek tetszik.”

• John Stuart Mill – liberalizmus

• Ernst Moritz Arndt – nacionalizmus

• Edmund Burke – konzervativizmus

​Következő órán felelés: XIX. század eszméi