Szóalkotás módjai

Szóalkotás módjai

Készítette: Óré Vivien

​Szóalkotás fogalma

• változik a nyelv --> új szavak szükségessége 

  • már meglévő elemek felhasználása --> szóalkotás

  • leggyakoribb módjai: szóképzés, szóösszetétel

​Szóképzés

• alapszóhoz képzőt kapcsolunk --> megváltoztatja a  szó jelentését

• szófaj szerint két típusú lehet:

  • igeképzés (pl. biciklizik)

  • névszóképzés (pl. biciklizés)

Szóösszetétel

• két vagy több szót kapcsolunk össze = előtag+utótag = összetett szó (jelentése eltér az összetevő tagok együttes jelentésétől)

  • szófaját mindig az utótag szabja meg

• Többszörösen összetett szavakat is létrehozhatunk --> előtag vagy az utótag is összetett szó (pl. traktorgumibelső)

​

Szerves, szervetlen szóösszetétel

• szóösszetétel előtagja és utótagja közötti viszony alapján: szervetlen és szerves szóösszetételek

  • szervetlen szóösszetételek: gyakran egymás mellett álló szavakból (pl. egyszeregy)

  • szerves szóösszetételek: a tagok között nyelvtani viszony van

• két típusa: alárendelő és mellérendelő szóösszetétel

​

Alárendelő

• alárendelő szóösszetétel: előtag az utótag bővítménye

  • alanyos (pl. napsütötte),

  • tárgyas (pl. favágó),

  • határozós (pl. félkész)

  • jelzős (pl. családapa)

• jelentéssűrítő szóösszetételek: jelentéstartalmukat csak hosszabb szerkezettel adhatjuk vissza (pl. sportorvos – ’olyan orvos, aki sportolókat gyógyít’).

​Mellérendelő

• tagjai egyenrangúak, azonos szófajúak.

• Egyik típusa: valódi mellérendelés --> jelentése lehet hasonló (pl. süt-főz) / ellentétes (pl. éjjel-nappal).

• Másik típusa: ismétlésen alapul --> szóismétlés (pl. addig-addig) / tőismétlés (pl. várva vár)

• ikerszók --> hasonló hangzás (pl. ripsz-ropsz)

Ritkább szóalkotási módok

szóelvonás: sétál → séta, tapsol → taps / automobil → autó, málnaszörp → málna autóbusz → busz / hőszigetelés → hőszigetel, nagytakarítás → nagytakarít

​

szórövidülés: szavaknak vagy csak az eleje (pl. protkó a protézisből) / vagy csak a  vége (pl. presszó az eszpresszóból) marad meg

​

mozaikszó-alkotás: intézménynevek esetén (5-6 szóból álló)

két fő típusa a betűszó és a szóösszevonás

​

​

​

​

• betűszók: pl. Eötvös Loránd Tudományegyetem → ELTE, Fővárosi Közterület Fenntartó → FKF

• ha tulajdonnévből hozzuk létre --> minden egyes tagot nagybetűvel írunk

• köznevekből létrehozott (diákönkormányzat → dök, témazáró → tz)

​

• szóösszevonás: összetételi tagokból betűcsoportok állnak össze rövidítéssé (pl. Optikai Finommechanikai és Fotócikkeket Érékesítő Vállalat → Ofotért)

​

​

• szóvegyülés: két azonos vagy rokon értelmű szó elemei keverednek (pl. csokor + bokréta → csokréta, rémít + ijeszt → rémiszt)

​

​

• szóösszerántás: két szó elemeiből egy új szó, a létrehozott szó jelentése nem egyezik az eredeti szavak jelentésével (híg + anyag → higany, talp + alj → talaj)

• szóhasadás: a szónak több alakváltozata él egymás mellett, és az idő múlásával ezek jelentésükben végül elkülönülnek egymástól (pl. lobog → lebeg, család → cseléd)

népetimológia = szóértelmesítés: szokatlan, idegen szót már meglévő, ismert szavakhoz teszik hasonlóvá (pl. televízió → televíziló, e-mail → emil, mouse pad → egérpad)