A határozók fajtái

A határozók fajtái

Móricz Virág Kinga

A határozók szófaja és alakja

A határozó szófaji szempontból a legváltozatosabb mondatrész. Lehet:

• határozóragos vagy névutós főnév (a földre lépett, a műhely előtt találkoztak), illetve főnévi névmás (abban bízva),

• határozóragos melléknév (szépen ír) vagy melléknévi névmás (olyan  + -vá → olyanná lett),

• határozóragos számnév (hárman lesznek) vagy számnévi névmás (annyiszor mondtad),

• főnévi igenév (zuhanyozni ment, festetni készül),

• határozói igenév (ülve fogadta, énekelve gyülekeznek),

• határozószó (bent van, reggel jött, gyakran fut, egyedül él) vagy határozószói névmás (ott tanul),

• főnévvé vált mondatszó (nem válaszolt a hellóra).

Open Ended

A helyhatározó kérdései:

Open Ended

Az időhatározó kérdései:

​A számhatározó jellemző kérdései: Hányszor? Hányadszor? Mennyiszer? Hányadszorra?

​

Jele: H_szám

Az állapothatározó

Figyeld meg a példákat: fáradtan jött be, vidáman beszélget, betegen fekszik! Itt az -an/-en ragos határozók az alany állapotát fejezik ki:

Zalán fáradtan jött be. → Zalán fáradt.

Hasonlók ehhez: gyanúba keverték (→ gyanús); fagyottan találták (→ megfagyott); eszméletén kívül volt (→ eszméletlen volt).

A módhatározó

Figyeld meg a példákat: rosszul játszottak, házilag készítette el, titokban találkoztok, részletre vettetek, szorgalommal tanulja, szó nélkül megcsinálta, leereszkedően szólt hozzá, futva érkezett, így akarom, valahogyan elintézte!

A társhatározó

Figyeld meg: kirándul a barátjával, vitatkozik valakivel, családostul érkezett, a testvérével együtt takarít.

Az eszközhatározó

Figyeld meg: süteménnyel kínálta, kalapáccsal üti.

A részeshatározó

Figyeld meg: neked hasznos, a barátjának adta, nekem nincs (kutyám), anyám számára vettem, Pali részére küldik.

A célhatározó

Figyeld meg: a győzelemért dolgozik, csokiért ment, vacsorára hív, előkészül a főzéshez, a pályázat végett jött.

​

A kiemelt határozók valakinek vagy valaminek a célját jelölik meg.

A célhatározó jellemző kérdései: Miért? Mi célból? Mi végett?

Jele: H_cél​

Az okhatározó

​Figyeld meg: örült a győzelemnek, a kávétól pörög, a sértés miatt hagyta el, kényszerből cselekszik, valamiért bánkódik.

​

A kiemelt határozók valaminek az okát jelölik meg.

Az okhatározó jellemző kérdései: Miért? Mi okból? Mi miatt?

Jele: H_ok

Állandó határozó

Vonzatszerűek. Sok igénk, névszónk alkot állandó kifejezést ugyanazzal a raggal, névutóval (felel valakiért, hisz valamiben, stb.), ezeknél vonzat alakult ki az alaptag és a meghatározó tag között.​

​

Például: Büszke vagyok a fiamra; Hittem neked; Áldozok időt rá.

​

Az állandó határozóra rákérdezni csak az alakját mutató kérdőszóval lehet. Például: Sokszor nevetek rajta. Kérdőszava: Kin nevetek?

​Soroljuk fel a tanult határozókat!