A római civilizáció, Pannonia

A római civilizáció egyes aspektusai

Some text here about the topic of discussion

Róma a világváros

"Nem ok nélkül választották istenek és emberek ezt a helyet városunk építésére: ezek a dombok a tiszta levegővel; ez a kényelmes folyó, amelyen a terményeket le lehet úsztatni a belföldről, és idegen árukat fel lehet hozni; a tenger, amely a szükségleteinknek megfelel, de elég messze van ahhoz, hogy megvédjen minket az idegen flottáktól; a helyzetünk Itália kellős közepén. Mindezek az előnyök dicsőségre hivatott várossá formálják ezt a legkedvezőbb fekvésű helyet."

(Livius)​

Some text here about the topic of discussion

Multiple Choice

Mivel magyarázta elsősorban Livius Róma város sikerét?

• lakóinak szorgalmával

• politikusainak bölcsességével

• kedvező földrajzi helyzetével

• az istenek kegyével

​https://www.nkp.hu/media/megtekint/16081910450

Róma mint katonaállam, a hadsereg ​felépítése

Some text here about the topic of discussion

Multiple Select

Válaszd ki a római hadseregre vonatkozó állítások közül a helytállókat!

• a hadsereg a császárkorban önmagukat felfegyverző parasztokból állt

• a légiót Marius reformjai nyomán 10 cohorsra osztották fel

• Augustus 28 légiót tartott meg, ami kb. 140 ezer fős haderőt jelentett

• a hadsereg katonái mindenekelőtt a szenátus érdekeit szolgálták ki

• Marius reformjai után a szegények is jelentkezhettek katonának, zsoldot és ellátást kaptak, 16 évi szolgálat után leszerelhettek

Romanizáció​

​A császárkorban a Római Birodalom népessége folyamatosan átvette a latin nyelvet, kultúrát, civilizációs vívmányokat, másfelől a polgárjog fokozatos kiterjesztésével politikailag is egységesebb lett. A polgárjog az egyén számára többféle jogot biztosított, de kötelezettségeket is tartalmazott.

Subject | Subject

Some text here about the topic of discussion

Open Ended

Döntsd el, hogy az alábbi fogalmak jogokra vagy kötelezettségekre vonatkoznak a polgárjog elnyerése után!

Fogalmak: Részvétel a politikai döntéshozatalban, katonai szolgálat, hivatalviselés, törvényesen köthető házasság, szabad vagyonszerzés és végrendelkezés, adófizetés

​- belátta, hogy a birodalom mérete fenntarthatatlan

- jól védhető határok kialakítására törekedett​, ez a limes

- a limest 30 légió védte jól kialakított, ​kőből épített katonai táborokban

​

​Hadrianus

- a birodalom az ő uralkodása alatt érte el legnagyobb kiterjedését​

- ​a hódításokkal egyszeri zsákmányhoz, új adókhoz, nyersanyagokhoz és kereskedelmi utak ellenőrzéséhez juttatta a birodalmat

Traianus​

Az optimus princepsek kora​ (1-2. század fordulója)

Some text here about the topic of discussion

​Hadrianus

Multiple Select

Milyen stratégiákat alkalmazott Hadrianus a Római Birodalom határainak stabilizálására?

• további terjeszkedés

• elválasztotta a romanizált és a barbár területeket

• földrajzilag jól védhető határok mögé vonult vissza

• kinyitotta a birodalom határait a barbároknak

A római jogrend​ elvei

- törvény előtti egyenlőség

​- tulajdon védelme

- ártatlanság vélelme

​- a bizonyítási kényszer a vádlót terheli

- fellebbezés

- nullum​ crimen, sine lege (tilos a visszamenőleges hatályú törvénykezés)

​- törvények módosításának lehetősége

- az új szabályozás felülírja a korábbit​

​

​

Some text here about the topic of discussion

Open Ended

Milyen jog illet minden embert az alábbi esetekben?

a, ha valakit kifosztottak

b, ha valaki igazságtalanságot tapasztalt vagy nem ért egyet az ítélettel

c, ha nem bizonyítható a vádlott bűnössége

d, a vádlott anyagi, társadalmi helyzetétől független eljárást vár

​A római nemzetség, a patrónus-kliens viszony

A patrónus-kliens rendszer úgy definiálható, mint egy kölcsönös megállapodás egy olyan személy között, aki tekintéllyel, társadalmi státusszal, vagyonnal vagy más személyes erőforrással rendelkezik (patrónus) és egy másik személy között, aki az ő támogatásából vagy befolyásából profitál (kliens).​

Subject | Subject

Some text here about the topic of discussion

Poll

Valamilyen személyes vagy gazdasági nehézség hatására elvállalnád-e a kliensi szerepet egy befolyásos, egyszerre korlátozó és támogató patrónus mellett?

• Mindenképpen, a biztonság fontosabb, mint a szabadság

• Igen, az előrelépés lehetőségét látnám benne a társadalmi ranglétrán

• Nem, törekednék a függetlenségem megőrzésére

• Nem, sajnos nem ismerek egy befolyásos embert sem

A második szakasz békésebb volt. A helyi törzsi arisztokrácia vezetői átvették a római szokásokat, és lassanként egész népük a romanizáció útjára lépett. A városok középületei a római mintákat követték (a két főút kereszteződésében álló forumon szentélyeket, középületeket emeltek), de a villák szerkezete is megfelelt az itáliai előképeknek. A legnagyobb különbség a fűtésben nyilvánult meg. A fázós rómaiak az északi provinciákban – így nálunk is – kiépítették a padlófűtést. A városokba vízvezetékeken jutott el a friss víz, és lakói kényelmét fürdők, szórakozásukat pedig amfiteátrumok szolgálták, Aquincumban kettő is. A Duna menti tartományra jellemző volt a hadsereg meghatározó szerepe.

Romanizáció 2. szakasz​

​A romanizáció, vagyis a latin nyelv, a kultúra és a vallás átvétele két szakaszban ment végbe. Az első szakaszban a fegyvereké volt a főszerep. A katonai megszálláson túl, amely során folyamatosan két-három légió állomásozott a tartományban, a helyi lakosságból toboroztak segédcsapatokat. A Róma által alapított városokban elsősorban leszerelt katonákat és vállalkozó szellemű itáliaiakat telepítettek le.

Romanizáció 1. szakasz​

Pannonia​

Some text here about the topic of discussion

Multiple Choice

Az alábbiak közül miben tértek el leginkább a pannóniai városok itáliai társaiktól?

• építőanyag

• városszerkezet

• fürdőkultúra

• fűtés

​Leírás Aquincum polgárvárosról

​A helyi fuvarosok és a hajósok (gyakran ábrázolták őket aquincumi kőemlékek domborképein) az újonnan kiépült szárazföldi utak és a katonai ellenőrzés alatt tartott folyami közlekedés révén bekapcsolódtak a hatalmas birodalom több kontinensre kiterjedő távkereskedelmébe.

(...)​

Aquincum jelentős közintézménye a basilica, a törvényház volt, a városközpontban a fórumon állt. Ebben az épületben tárgyalták a kihágásokat, a bűnügyeket, a politikai vétségeket. Ugyanebben az épületben kötötték a fontosabb üzleti és egyéb vagyoni megállapodásokat. A városközpontban kapott helyet a vásárcsarnok is, amelyet négy utca határolt, a csarnok közepén mérlegház emelkedett. A főutcákat boltok szegélyezték, köztük egy-egy borkimérés, lacikonyha, továbbá a kézműves testületek és különböző vallásos színezetű egyesületek székházai kaptak helyet. A boltsorokat árkádosán kialakított fedett járda kísérte. Az utcákat lekövezték, csatornázták, s a vezetékes folyóvíz segítségével a városi tanács előírásai szerint igyekeztek tisztán tartani a várost. A vízvezetékhez boltsor támaszkodott, amelyhez átlag 3x6 m-es alapterületű elárusítóbódék tartoztak. Az üzletek főbejárata az árkádos gyalogjáróról nyílt. Az elárusító helyiségekhez egy-egy raktárhelyiség is csatlakozott, amelynek hátsó bejáróit és ablakait a vízvezetékeket szegélyező utca ásatásakor találták meg. E raktársor 200 m hosszú, két K-NY-i irányú keresztutca szakítja meg.

(romaikor.hu)​

Multiple Select

Miből éltek Aquincum polgárai?

• hadászat

• kereskedelem

• ipar

• mezőgazdaság

Multiple Choice

Milyen feladatot látott el a basilica?

• rituális, vallási

• polgári, jözigazgatási