Tatárjárás

​1241-1242

​A tatárjárás

​"új intézkedések"

​Idézzük fel közösen II. András politikáját!

​

​„Amikor ennek a Béla királynak az atyja, a jó emlékű András király megfizette tartozását a halálnak, a király az ország főembereivel és nemeseivel tüstént Székesfehérvár városába ment, és amikor itt – miként szokás – az esztergomi érsek a királyi koronával megkoronázta, bárói közül néhányat, akik vele szemben atyja pártján állottak, száműzetésbe kényszerített; másokat – akiket tudott– börtönbe vetett; a főbb méltóságok közül pedig egy személyt, Dénes nádort megfosztatta a szeme világától. Ugyanitt hozott bizonyos határozatokat, [...] elrendel-te, hogy ha valaki a bárók közül az ő jelenlétében le mer ülni valamilyen székre, [...] bűnhődjék megérdemelt büntetéssel. Ugyanakkor elégettette a bárók székeit.”

​„[Béla] pedig nemcsak nem adott birtokokat nekik semmit, hanem a már odaadományozott birtokokat is visszavette a saját jogkörébe és tulajdonába anélkül, hogy az illető polgári jogainak valamilyen fokú elvesztésére ítéltetett volna. [...] Nagyon gyakran panaszkodtak amiatt is [a nemesek], hogy a király az ország szokásjoga ellenére és az ő elnyomásukra saját akarata szerint elrendelte, hogy a nemesek, bármily kimagasló rangúak is, nem indíthatják el peres ügyeiket az ő udvarában, és nem mondhatják el neki dolgaikat élőszóval, hanem kérvényeket kell benyújtaniuk a kancellárokhoz, és tőlük kell ügyük befejezését várniuk.”

​„...] úgy történt, hogy Kötöny, a kunok királya ünnepélyes követséget küldött [Bélához], ha őt hajlandó befogadni és szabadságban megtartani, akkor kész rá, hogy magát és övéit neki alávesse, és rokonaival, testvéreivel és barátaival meg minden vagyonával és ingó javaival együtt Magyarországra bevonuljon, és őt a katolikus hitben kövesse. [...]Nemeseivel és parasztjaival kezdte a kun király bejárni Magyarországot. Számtalan lábasjószáguk volt, ezért sok kárt tettek a magyaroknak legelőkön, szántókon, kerteken, növendék erdőkön, szőlőkön és egyebütt. Meg ami még szörnyűbb, olyan vad emberek voltak ezek, hogy meggyalázták a szegény emberek lányait, s az előkelők ágyát is megfertezték, ha szerét tehették, bár az ő asszonyaikra, mint alávaló népségre, rá sem néztek a magyarok. Ha magyar bántotta meg a kunt személyében vagy vagyonában, mindjárt elmarasztalták úgy, hogy nem mert többet véteni. De ha kun bántotta meg a magyart, annak ugyan nem szolgáltattak igazságot, sőt ha nagyon sürgette, panaszáért még meg is verték. Így lett gyűlölet nép és király között. [...]”

​Forrás: Rogerius: Siralmas ének

Open Ended

Írjátok le IV. Béla politikájának jellemzőit a tatárjárás előtt a források segítségével!

Válaszoljatok az alábbi kérdésekre!

-Milyen politikát folytatott apjához képest?

-Hogyan tudnád ezt összefoglalni, milyen célja volt ezzel?

-Milyen jelképes tettel támasztotta ezt alá?

- Mi lett a következménye ezeknek az intézkedéseknek?

-Kiket fogadott be az országba és miért?

-Hogyan viselkedtek? Mi okozhatta az ellentéteket?

Open Ended

Elemezzétek a térképet és válaszoljatok a kérdésekre!

-Hány irányból támadtak a tatárok?

-Hol lépett be az országba a tatár fősereg?

-Ki vezette?

-Hol és mikor történt a döntő ütközet?

- Mi történt Bélával a csata után?