Állattartás

Állattartás

Szilajpásztorkodás

A magyar állattartás nagy múltra tekinthet vissza. Már honfoglaló őseink is állataikat terelve érkeztek ide a Kárpát-medencébe. Az ő állattartásuk emlékét legjobban a szilajpásztorkodás őrizte meg.

Mindenféle jószág (ló, szarvasmarha, sertés és juh) télen-nyáron a szabadban volt, pusztán, erdőben vagy nádas réten legelt. Azért tartották, hogy vagyonként szaporodjon. Munkaerejét, tejhasznát nem vették számításba.

Pásztoraik évekig nem mentek be a faluba vagy a városba. Maguk is szilajok lettek, nőtlen (rideg) legények maradtak halálukig.

Multiple Choice

Mióta ismert a magyarok között a szilajpásztorkodás?

• honfoglalás óta

• mohácsi csata óta

• a török kor óta

Multiple Select

Milyen jószágokkal foglalkoztak a pásztorok (szilajpásztorkodás)?

• ló

• szarvasmarha

• sertés

• kacsa

Multiple Choice

Milyen gyakran mentek be a faluba vagy városba az említett pásztorok?

• Kéthetente

• Havonta

• Évente egyszer

• Néhány évente

Kezes tartás

Azokat az állatokat, amiket naponta vagy hetente hasznosítottak, a háznál gondozták, kezes tartásban voltak. Istállóban tartották, gondozták, hogy jó erőben legyenek, bírják a munkát. Legfeljebb reggel csapták ki őket a közeli legelőre, és estére hazahajtották. A fejőstehenek és az igás ökrök csordában legeltek a faluszélen, és a csordás őrizte őket. Az esténként hazatérő disznócsapat, a csürhe a csürhés felügyelete alatt állt.

Multiple Choice

Hol tartották azokat az állatokat, akiket naponta vagy hetente hasznosítottak?

• istállóban

• mezőn

• fészerben

Multiple Choice

Ki őrizte a fejősteheneket napközben?

• kanász

• csordás

• csürhés

Multiple Choice

Hogy nevezzük a "disznócsapatot"?

• csorda

• nyáj

• csürhe

Félszilajtartás

Az elmúlt kétszáz év legjellegzetesebb pásztorkodási formája azonban a félszilajtartás volt. Az állatokat tavasszal kihajtották a legelőre, és ősszel hajtották vissza. A telet istállóban töltötték.

Pásztoraik a rájuk bízott állatok szerint különbséget tettek maguk között. Legtöbb tekintélye a lovakat ménesben őrző csikósnak és a szarvasmarhákra gulyában vigyázó gulyásnak volt.

A nyájban legelő juhokat őrző juhász csak utánuk következett. A sáros disznókat kondában hajtó kondásnak (kanásznak) volt a legkevesebb becsülete. Erre utal az egyik népdal szövege is.

Multiple Choice

Mikor hajtották ki hosszabb időre a félszilajtartásban az állatokat?

• télen

• ősszel

• tavasszal

• nyáron

Multiple Select

Ki(k)nek volt a pásztorok között a legnagyobb tekintélye?

• csikós

• juhász

• gulyás

• kondás

Multiple Choice

Kinek volt a pásztorok között a legkisebb tekintélye?

• csikós

• juhász

• gulyás

• kondás

Ünnepek 1.

A pásztorok jeles ünnepei a gazdasági év ciklusaihoz, a tavasztól őszig terjedő időszakhoz kapcsolódtak.

A juhokat a legtöbb helyen már József-napkor (március 19.) kihajtották a legelőre. A lábasjószág (ló, szarvasmarha) első kihajtása legtöbb helyen Szent György napján (április 24.) történt meg.
A hűvösebb éghajlatú Székelyföldön a juhok is csak ekkor kerültek ki a legelőre. Nagyobb településeken az első kihajtás majális*-szerű ünnep volt. A gazdák a legelő szélén a faj szerint csoportokba vert állatok felvonulásában gyönyörködtek.

Ettől a naptól a pásztorok dolga volt az állatok legeltetése, gondozása, védelme.

Multiple Choice

Milyen jellegű ünnep volt az állatok kihajtása nagyobb településeken?

• karácsony

• majális

• táncmulatság

• álarcos felvonulás

Ünnepek 2.

A Szent György-naphoz kapcsolódó szokások az állatállomány védelmét szolgálták. A jószágokat zöld ággal hajtották ki, a tavaszi fűről abrosszal összegyűjtött harmatot keverték az ivóvizükbe, hogy szépen gyarapodjanak. A húsvétkor gyújtott újtűz parazsával körülfüstölték, szenteltvízzel meghintették a nyájat, hogy az állatok egészségesek legyenek.

A nyáj őrzői megosztották a feladatokat, amelyek meghatározták a rangsort is közöttük.

Multiple Select

Milyen szokások kapcsolódtak az állatok egészségének megőrzéséhez?

• füstölés

• szentelt vízzel meghintés

• zöld ággal kihajtás

• harmat belekeverése az ivóvízbe

Bojtárok

Elérhető helyen a faluból az élelem kihordása a legfiatalabb bojtár feladata volt, akit kisbojtárnak, lakosnak vagy talyigásnak is neveztek.

A bojtárok általában fiatal, nőtlen emberek voltak, akik az állatok őrzését egy-egy legeltetési idényre vállalták. Közülük a legügyesebb volt az öregbojtár, aki a számadót helyettesítette távollétében. A számadónak az állatokért anyagi felelősséget is kellett vállalnia. Őt fogadták fel a gazdák, és ő szegődtette a bojtárokat.

Multiple Select

Kinek a feladata volt az élelem hordása (faluból a pásztoroknak)?

• kisbojtár

• lakos

• talyigás

• csikós

Ősz

Ősszel a nyájat hazahajtották a legelőről. Legkorábban, Szent Mihály (szeptember 29.) napján a hízásra fogott sertések kerültek vissza gazdájukhoz. A juhászok a Dunántúlon Vendel-napon (október 20.), míg a keleti országrészben Dömötör napján (október 26.) számoltak el a rájuk bízott jószágokkal. Megkapták a bérüket, és ekkor történt meg a pásztorfogadás, „szegődtetés” a következő legeltetési idényre. Végül reggelig tartó vidám mulatozás következett.

A lábasjószágok maradtak legtovább a legelőn. Ezeket csak Katalin napján (november 25.) hajtották haza pásztoraik.

A pásztorokról téli pihenőidejükben sem feledkezett meg a falu közössége. Voltak pásztornapok, amikor külön adományokban részesültek.

Multiple Choice

Mi történt a nyájjal ősszel?

• Kihajtották őket hónapokra a legelőre

• Hazahajtották őket a faluba

Multiple Choice

Mely állatokat hajtották vissza a faluba leghamarabb?

• sertés

• juhok

• szarvasmarhák

Multiple Choice

Mely állatokat hajtották vissza a faluba legkésőbb?

• sertés

• lábasjószágok

• baromfik

Ünnepek 3.

Szent Márton napja (november 11.) a kanászok ünnepe volt. Ilyenkor karikás ostorral a nyakukban, kanászbaltával a kezükben végigjárták a gazdákat, és bő malacáldást kívántak. Köszöntésükért mákos, túrós lepénnyel, borral kínálták meg őket, vagy pénzt adtak nekik.

Hasonlóképpen adományokban részesültek farsangkedden és húsvétkor is.

Karácsonykor a pásztorok vesszőkötegekkel jártak házról házra. A „pásztorsuprikálás” során elmondták a köszöntőt, és vesszővel végigveregették a család minden tagját, hogy egészségesek legyenek.

Multiple Choice

Kik ünnepeltek Szent Márton napján?

• kanászok

• csikósok

• csürhések

Multiple Select

Mit csináltak pásztorsuprikáláskor során a pásztorok?

• elmondták a köszöntőt

• vesszővel végigveregették a család minden tagját

• locsolkodtak

• dalt adtak elő