A kiegyezés

A kiegyezéshez vezető út

1859. június: Solferino-i csata
​
(külpolitikai események)

"Excellenciád elsorolja […] mindazokat a tarkabarka áldásokat, amelyeket Ön és a Gondviselés a derék magyar népre árasztott ama kilenc év alatt, mióta Ön Ausztria kormányát a kezében tartja. […] Ön felhozza a vasutakat, quasi [mintegy] mint az ön ajándékait, a folyók szabályozását és az országos közlekedés tekintetében történt javításokat is. A vasutakat az idő hozta, és nem ön, drága miniszter úr; a folyók szabályozása már folyamatban volt, és oly alapra volt fektetve, hogy még ön maga is jónak tartotta azt megtartani; és ami az országutakat stb. illeti, ezek általában véve, az ön tízévi példátlan tevékenysége óta sokkal rosszabbak, mint ezelőtt voltak."

Passzív ellenállás

Aktív ellenállás

Ellenállás az emigrációban

• 1860.10.26.: Októberi diploma

  • visszaállította az 1848 előtti kormányszerveket (helytartótanács, kancellária), és felszámolta a Bach-korszak közigazgatási rendszerét

• 1861.02.26.: Februári pátens

  • a parlament szerepét a birodalmi tanács töltötte volna be, amelyben a magyar és erdélyi képviselők csak egy kisebbségi csoportot alkottak volna

• 1861-1865: Provizórium időszaka

  Belpolitika

Okostankönyv

You can open this webpage in a new tab.

Copy link

Open in new tab

• Vezető: Deák Ferenc

• Deák a ’48-as alapot legálisnak tekintette, ezt kívánta visszaállítani, a feliratban mintegy kérni a császártól 

• Ez a császár hatalmának elismerését jelentette

• Áprilisi törvények szellemében a perszonálunió megvalósítását igényelte

​​Felirati párt

• Vezető: Teleki László

• Határozatban kívánta meghatározni a császár

  számára követeléseiket

  (Császár teljes elutasítása)

• 48-as törvények helyreállítását előfeltételnek tekin­tették

• A társadalom demokratizálását, előrelépést a nemzetiségi kérdésben és az önrendelkezés garanciáit

  Teleki politikai taktikája zsákutcába jutott

Határozati párt

Okostankönyv

You can open this webpage in a new tab.

Copy link

Open in new tab

A kiegyezés közvetlen előzményei

•A császár provizórikusnak, (átmenetinek) tekintette az abszolutizmus visszaállítását              („Magyarok majd engednek”)

•Anton Schmerling volt a kormányzat felelőse

•A nemesség Deák vezetésével visszatért a passzív ellenállás módszeréhez

•Érlelődött a konfliktus a német egység kérdésében Poroszországgal (nagynémet vagy kisnémet egység).

•A császárnak nem állt érdekében a magyarsággal kialakult feszült viszony fenntartása               (nagyhatalmi státuszuk megőrzése érdekében változtatni kell)

A kiegyezés közvetlen előzményei

• 1864 végén elkezdődik a kapcsolatkeresés a bécsi udvar és Deák között,

• 1865. áprilisában Deák híres Húsvéti cikke

  • A cikk az első mérföldkő volt a kiegyezés létrejötte felé

• Lényege: Deák a magyar megegyezési készséget nyilvánítja ki (enged a 48-ból)

•Példa erre: a Pragmatica Sanctio megszavazása (1722/23) Deák olyan alaptörvénynek tekinti, amely alapja lehet a viszony rendezésének, hiszen kimondja: a birodalom és Magyarország „elválaszthatatlan és megosztat- hatatlan” Ausztrián múlik, hogy hajlandó-e a birodalmi érdekeket a magyar érdekekhez igazítani.

A kiegyezés létrejötte

•1865. nyarán a császár menesztette Schmerlinget, majd az 1865 decemberében újra országgyűlést hívott össze

•Magyar részről a februári pátenst továbbra sem fogadták el, és „nem engedtek a 48-ból”,

•1866 júniusában kirobbant a porosz-osztrák háború, az országgyűlést az uralkodó ideiglenesen berekesztette

•1866. július elején a császári csapatok hatalmas vereséget szenvedtek Königrätznél.

• 1866 novemberében újra összehívják a magyar országgyűlés

• 1867 február 17 –én: Magyarország miniszterelnöke gróf Andrássy Gyula

• 1867. június 8-án Ferenc József magyar királlyá koronázására

• 1867 július 28 -án szentesítette az immár törvényes uralkodó a kiegyezést

Hadügy

Pénzügy

Külügy

A kiegyezés közvetlen előzményei

• A kiegyezéssel dualista (kétközpontú) állam született, az Osztrák-Magyar Monarchia:1867 és 1918 közötti időszakot nevezzük a dualizmus időszakának

•  A dualizmus lényege: két egyenrangú állam kapcsolata

• Szellemiségét és jogi alapját a Pragmatica Sanctio (1722/23) alkotta, mely:

• perszonáluniós kapcsolatot rögzített Ausztria és Magyarország között, továbbá

•A hadügyek terén az uralkodó szélesebb körű jogokkal rendelkezett: a közös hadsereg (K.U.K. – Kaiserlich und Königlich, vagyis Császári és Királyi haderő) legfőbb parancsnoka volt,

•Hadsereg vezényleti nyelve a német volt

•K.U.K. haderő mellett létrehozták a magyar Honvédséget is, de ennek is Ferenc József a legfőbb parancsnoka.

​

​Hadügy