A középkor irodalma

A középkori irodalom korszakai

A középkori irodalmat két korszakra érdemes bontani: az ókeresztény irodalomra, valamint a virágzó középkorra, utóbbit pedig az egyházi és a világi költészet egyaránt jellemezte.

Az ókeresztény irodalom korszaka

Az ókeresztény irodalom

Az ókeresztény irodalom (2-5. század) valójában ókori keresztény szellemiségű irodalom. Időben a késő antik irodalommal esik egybe, szemléletében azonban már nagyban eltér tőle (a kereszténysége miatt). Ekkor alakulnak ki a középkorra jellemző műfajok és nyelvezet, amelyet a keresztény írók, gondolkodók (egyházatyák) munkásságának köszönhetünk. Ilyen személyiségek voltak Szent Ambrus, Szent Ágoston.

Az ókeresztény irodalomnak megvannak a maga kialakította saját műfajai, melyek megkülönböztetik ugyan az antikvitástól, de látható a kapocs is a két korszak között.

A 3. században még nem volt ritka, hogy a római császárok üldözték a keresztényeket (Nero, Diocletianus) üldözték a keresztényeket. Éppen ezért hitvédő műveket írtak az ókeresztény szerzők.

​

Az ókeresztény irodalom műfajai

Az ókeresztény irodalom műfajai

Az üldöztetéssel függ össze a mártíromság fogalma is. Mártír az, aki saját elvéért, hitéért szenved kínhalált. Később az egyház szentté avatta ezeket az embereket. Az ő szenvedéstörténetüket örökítik meg a mártírakták.

Ezeknek a műfajoknak a jelentősége Konstantin császár uralkodása idején csökkent, hiszen ő bevezette a szabad vallásgyakorlatot 313-ban.

E kort követően más műfajok kezdtek terjedni: a remeték, aszkéták életét és tetteit bemutató életrajzok, valamint egyháztörténetek, bibliamagyarázatok, a szertartások rendjét rögzítő liturgiák, valamint a hittételeket kérdés-felelet formájában tárgyaló katekézisek (káték).

Látható, hogy ezek a műfajok nagyban eltérnek az antikvitásban tanultaktól. Az ókeresztény irodalom tehát egy teljesen új irányt szabott a forma és a témák kapcsán. Azonban mégis volt egy-két műfaj, melyet átvettek a korábbi alkotóktól. Ilyen például a himnusz műfaja.
Szent Ambrus Milánó püspöke volt, prédikátor, egyházi tanító. 12 himnusza maradt ránk, ezek közül az egyik az Esti ima.

Az ókeresztény irodalom műfajai

Draw

Mik voltak az ókeresztény irodalom műfajai? Készíts egy gondolattérképet!

A virágzó középkor irodalma

A virágzó középkor

A szó szoros értelmében vett középkori irodalomról csak az 5-6. századtól beszélhetünk. Ebben a 14. századi tartó korszakban is meghatározó az egyház műveltségbeli túlsúlya. Az alkotások nyelve többségében a latin, de már mind gyakrabban népnyelven is megszólalnak a művek. Kizárólagossá nem vált az egyházi, többnyire vallásos irodalom, hiszen emellett a lovagság, a városi értelmiség is kialakította maga irodalmát. Sőt a magaskultúra mellett “vulgáris” művek is létrejöttek. Emiatt egyházi és világi irodalomról fogunk beszélni. 

A skolasztika kora

Az érett középkor filozófiája a skolasztika (latin schola, vagyis iskola jelentésű szóból származik. Nevét onnan kapta, hogy a filozófiai oktatás ebben az időben intézményes formában (iskolákban) zajlott, javarészt azonos módszerekkel és meghatározott szerzők írásainak vizsgálatával. A skolasztikus gondolkodást tekintélyelvűség jellemezte: a zsinati határozatokra, az egyházatyák és az ókoriak közül Arisztotelész és Platón műveire támaszkodott. A skolasztika legnagyobb bölcselője Aquinói Szent Tamás, akinek Summa Theologiae című munkája az irányzat összefoglalását jelenti. Az arisztotelészi logika és a keresztény hit összeegyeztetését köszönhetjük neki. Elismeri az emberi értelem fontosságát, hiszen azt is Istentől valónak feltételezi, de nem hiszi mindenhatónak. Az ész és a hit kettőssége a veritas duplex.

Az antikvitáshoz képest az írás és olvasás ismerete visszaszorult. A kultúra fenntartása és továbbadása egyértelműen az egyház feladata lett. A műveltség megőrzését benne az időben leginkább a kolostorok és a szerzetesrendek tudták biztosítani. Itt nem csak imádkozások és istentiszteletek voltak, hanem könyvtárakat is tartottak fenn, ahol könyvmásolói munkákat is végeztek, gazdasági tevékenységeket is folytattak. Az oktatás is teljes egészében hozzájuk kapcsolódott

​

​Az egyházi irodalom

Az egyházi irodalom

Az alapfokú oktatás tárgya az olvasás és az éneklés volt, ezt követte a hét szabad művészet: grammatika, retorika, dialektika (nyelvtan, szónoklattan, logika), számtan, mértan, csillagászat, zene. Ezekre épülhettek a magasabb rendű tudományok: orvostudomány, teológia, filozófia, jog. Utóbbiakat az egyetemeken oktatták a 11-12. századtól. 

Az irodalom többnyire vallásos volt. A lírásban a himnuszköltészet, az epikában a legendák és a példázatok voltak jellemzőek. Sajátos átmeneti műfaj a haláltánc és a prédikáció. A drámáról az utolsó unitban fogunk tanulni.

A haláltánc (danse macabre) a késő középkorban jelenik meg, s a halál elkerülhetetlenségére hívja fel a figyelmet. Erősen drámai, a Halál táncba szólítja az embereket korra, nemre, társadalmi rangra való tekintet nélkül. Ez az ő utolsó táncuk, életüket egy mondatba foglalják össze, majd a szereplők a tánc végén meghalnak.

Haláltánc

A példázat (exemplum, parabola) a legendával nagyban rokon műfaj. Szintén a tanítói szándék jelenik meg bennük, csakhogy itt a szereplők nem szentek és a szórakoztató részek is sokkal gyakoribbak benne. Híres parabolagyűjtemény a Gesta Romanorum.

​Példázatok

Az egyházi irodalom műfajai

Az egyházi irodalom műfajai

​Legendák és himnuszok

A legenda irodalmi fogalomként többnyire prózai epikus műfaj, amely egy kiemelkedő jelentőségű, valóban élt személy (szent) életét és tetteit mutatja be a példaadás és morális tanítás szándékával. Hangsúlyozott szerepet kapnak benne a csodás elemek, amelyek minden esetben az illető szent különlegességét hivatottak alátámasztani. 

Előzményei az ókeresztény mártírakták, szerkezetét tekintve pedig mindig a szent nevének eredetével kezdődik a történet, majd ezt követően születésének csodás voltára tér ki a szöveg. Ezt követően pedig rátér a szent életére és halálára. Latinul és anyanyelven is írták őket. P. Szent Ferenc és a gubbiói farkas vagy Szent Margit legendája.

A himnuszok a középkori líra csúcspontját jelentik. Formai tekintetben nem voltak mentesek az antik hatástól, mondanivalójuk azonban nagyon is eltért tőle vallásos tartalmuk miatt.

Draw

Milyen műfajok jellemezték a virágzó középkor egyházi irodalmát? Készíts most is gondolattérképet!