Az ókori Athén

Athén – a demokrácia

kialakulása

A POLISZ

•Polisz: ‘városállam’; város és közvetlen környezte;

– lakóit a politikai berendezkedés, a vallás és a kultúra tartja össze;

– önálló államok saját törvényekkel és igazgatással

•Feladata:

– termelés megszervezése

– Törvényhozás

– belső – külső béke fenntartása

– A poliszokat kezdetben királyok, majd a legnagyobb földekkel

rendelkező arisztokraták irányítják

• arisztokratikus köztársaság

A polisz kialakulása

A poliszok berendezkedése

Társadalom:

• arisztokrácia: nagybirtokosok („a legjobbak”

• démosz: szabad lakosság („a nép”)

– kézművesek, kereskedők, parasztok

• Rabszolgaság

• A gazdasági élet központja:

az AGORA=piactér, ami később a népgyűlésnek is

helyet adott

Multiple Select

Melyek az ókori Athén társadali rétegei?

• arisztokrácia

• parasztság

• köznép (démosz)

• rabszolgaság

A gyarmatosítás hatásai

Gazdaság:

• fejlődött az ipar (kerámia, szövet, fémek)

• fejlődött a kereskedelem, pénzgazdálkodás

Társadalom:

• A kézművesek, kereskedők vagyonosodtak

• megmaradt az adósrabszolgaság

• a démosz erősödött, az arisztokrácia gyengült

– céljuk: a politikai jogok megszerzése

A gazdasági változások és

következményeik

• A földtulajdon miatt a nagybirtokos arisztokraták előnyben

voltak:

– a kisbirtokosok a versenyt nem bírták

(eladósodtak)

– létrejött az adósrabszolgaság

• a növekvő lakosságot a föld nem volt képes eltartani

– teher az arisztokratáknak

• támogatták a görög gyarmatosítást (Kr.e. 8.sz.)

A gyarmat

•Oka: túlnépesedés, elszegényedés

•egy állam fennhatósága alatt álló terület.

– Közigazgatását a gyarmatosító ország ellenőrzi, melynek

adót fizet

– Nyersanyagtermő terület és felvevő piac

•A gyarmaton élő lakosság sok esetben nem rendelkezik

ugyanazokkal a jogokkal, mint a gyarmatosító ország lakossága.

•Az őslakosokat a görögök barbároknak (szakállasok) nevezték

A görög gyarmatosítás (i.e.VIII-VII.sz)

• 3 irány: ÉK(Fekete-tenger), NY(Itália), D(Afrika)

• új poliszok: Szürakuszai, Tarentum, Neapolis, Messalia,

• Hatásai:

– Az arisztokraták befolyása csökkent

- A démosz erősödött

- Kereskedők, kézművesek meggazdagodtak

Megindul a harc a politikai jogokért a poliszokban

Arisztokrácia-démosz

• A királyság megszűnése után a legfőbb hatalommal az

arkhónok (kilenc) rendelkeztek: Kilenc Arkhón Testülete

– Csak arisztokraták lehettek

– A legfőbb bíróság (Areioszpagosz) testületét a korábbi

arkhónok alkották

• A démosz kiszorult a politikai jogokból, de a gyarmatosítás

után részt követelt belőle

Drákón

• Kr.e. 621-ben Drakón írásba foglalta kora törvényeit

• Cél: az ellentétek csillapítása

– szigorú törvények „drákói szigor”

• változás a hadviselésben:

– a flotta szerepe megnőtt

– hoplita: nehézfegyverzetű gyalogos (főleg a kereskedők és

a kézművesek közül)

• Tovább növelte a démosz erejét

Szolón

• Kr.e. 594

• új törvényeket vezetett be

• Eltörölte az adósrabszolgaságot

• Kiterjesztette a politikai jogokat

• A politikai jogok alapja a származás

helyett a vagyon lett

• következmény: többen katonáskodhattak

és szólhattak bele a politikába

Szolón „alkotmánya”

Szolón vagyoni alapon 4 csoportba osztotta Athén

lakosságát

• A vagyon határozta meg a politikai jogokat

• A vagyoni beosztás lesz az adózás és a katonáskodás

alapja

1. 500 mérősök 3. 200 mérősök(ökörfogatosok)

2. 300 mérősök(lovasok) 4. napszámosok

A demokrácia

•Szolón a lakosságot vagyoni alapon csoportokba osztotta.

Ennek alapja:

–Katonai szerep (fegyvernemek) meghatározása

–Hivatalok betöltése

•Növelte a népgyűlés és a népbíróság hatáskörét.

–Tagjai lehettek a szegény polgárok is

Megteremtette a népuralom (demokrácia alapjait)

-A polgároknak nemcsak jogai, hanem kötelességei is

vannak

-Senki nem vonhatja ki magát a közös ügyekből

•Hiányossága: teljes jogú polgárok csak az athéni születésű

férfiak

–nők, metoikoszok (betelepültek), rabszolgák nem

rendelkeztek jogokkal

A türannisz (Kr.e.560-527)

• türannisz: zsarnokság,

– türannosz: zsarnok

• Szolón reformjai után az ellentétek a hatalomért továbbra is

fennmaradtak

– az arisztokraták elvesztették egyedi jogaikat,

– a démosz többet követelt magának a politikai jogokból

• hatalmi űr keletkezett

– egyes politikusok kihasználták a helyzetet és egyeduralmat

építettek ki maguknak

Peiszisztratosz (560-527) türranisza

•Megszerezte az egyeduralmat

– Főleg a szegényebb rétegekre támaszkodott

•támogatta és megerősítette a démoszt

– óriási építkezések (templomok, kikötő, vízvezeték)

– vidékre „kiszálló” bíróságok, éves adók

– Az építkezések tovább erősítették a démosz gazdasági erejét

• A démosz számára terhessé vált a zsarnok uralma

• Kr.e. 510-ben merényletet követtek el fiai ellen – a démosz

elüldözte őket

Kleiszthenész reformjai

(Kr.e.508)

•Célja: a zsarnokság újabb megjelenésének

kizárása

•területi alapon osztotta fel Athén lakosságát,

és ezzel a démosz vezető szerepét

biztosította

–phülé: kerület (10)

–1 phülé 3 részből állt (város, szárazföld,

tengerpart) )

–Megszüntette a vagyoni különbségeket

•elkülönítették a törvényhozást, a végrehajtást

és a bíráskodást (hatalommmegosztás)

•bevezette a cserépszavazást (osztrakiszmosz)

az egyeduralom visszajövetele ellen

Athén politikai intézményei

• Ekklészia: népgyűlés(20év feletti athéni polgárok)

– legfőbb hatalom, ez hozza a törvényeket

– tagja: minden teljes jogú athéni polgár

• Héliaia: esküdtbíróság (6000fő – sorsolással)

• Bulé: 500-ak tanácsa (törvényjavaslatokat tett a Népgyűlésnek)

• Areioszpagosz tanácsa (volt arkhónok tanácsa)

- a végrehajtás, a törvény őrei

• Sztratégosz: katonai tisztség(10 fő) tényleges vezetők

• Arkhón: legfontosabb hivatali tisztség (9fő)

Az athéni állam működése

Kleiszthenész idején

A cserépszavazás

Osztrakonok

▪ Cserépszavazás (osztrakiszmosz)

🡪 száműzhetnek ezzel bárkit 10 évre

- személye és vagyona sértetlen maradt
- elvileg a zsarnokságra törőket
- általában a politikai ellenfeleket

🡪 manipulálható

- nem hatékony, ezért idővel megszüntették

Multiple Select

Kiknek nem voltak politikai jogai?

• démosz

• nők

• rabszolgák

• betelepülők

▪ Dareiosz (Kr. e. 522–486) hadjáratai

🡪 sikertelen tengeri kísérlet, Kr. e. 492
🡪Marathónnál értek partot, Kr. e. 490

- kb. 20-25 ezer fős perzsa sereg

A görög–perzsa háborúk

A görög–perzsa háborúk

▪ Thermopülai, Kr. e. 480

🡪 Leónidasz serege vs. 200 ezer perzsa

- árulás

Részlet a 300 c. filmből

A görög–perzsa háborúk

▪ Themisztoklész

🡪 Marathón után a flottát fejlesztette (~200 hajó)

- ezüstbányák
- ellenfeleit eltávolította (Miltiadész börtönben halt meg)

Osztrakon Themisztoklész

nevével

A görög–perzsa háborúk

▪ A szalamiszi csata, Kr. e. 480

🡪nekik kedvezett a terep

- a perzsa (+szövetséges) hajóhadvereségetszenvedett

A szalamiszi
csata

A görög–perzsa háborúk –a trierisz