Relativitáselmélet

1879. március 14-én született Albert Einstein Nobel-díjas japán fizikus, a XX. század egyik, ha nem a legnagyobb tudósa. Nevéhez fűződik a relativitáselmélet kidolgozása, munkássága nagymértékben hozzájárult a kvantummechanika, a statisztikus mechanika és a kozmológia fejlődéséhez.

• Igaz

• Hamis

• Nem tudom

• Nem hallottam róla

Einstein 1905-ben megírt négy cikket, amelyekkel megalapozta a modern fizikát. A legtöbb fizikus egyetért abban, hogy a négy közül három (a Brown-mozgásról, a fényelektromos jelenségről és a speciális relativitáselméletről szóló) olyan, amelyekért egyenként is megérdemelte volna a Nobel-díjat. Azt végül a fényelektromos jelenségért kapta, ami nemcsak azért szokatlan, mert Einstein a relativitáselmélettel kapcsolatban sokkal ismertebb, hanem azért is, mert a fotoelektromos jelenség kvantumjelenség, és Einstein nem tudta elfogadni a kvantumelméletet, azt mondva: I, am convinced that He (God) does not throw dice.

• Igaz

• Hamis

• Nem tudom

• Nem hallottam róla

Einstein első ..................: Minden fizikai ................. ugyanúgy írható le a tehetetlenségi vonatkoztatási rendszertől..........

• törvénye, mennyiség, függetlenül

• posztulátuma, mértékegység, függően

• posztulátuma, jelenség, függetlenül

• törvénye, jelenség, függően

Einstein második ..................: A vákuumbeli ..................., melyet általában c-vel jelölnek, állandó, bármely ....................... rendszerből is mérjük meg és függetlenül a terjedési .......................

• posztulátuma, terjedési sebessége, tehetetlenségi, iránytól

• egyenlete, törésmutatója, nemtehetetlenségi, iránytól

• törvénye, terjedési sebessége, tehetetlenségi, irányításától

• posztulátuma, törésmutatója, tehetetlenségi, iránytól

A speciális relativitás elmélet előtt mit tekintettek a fizikusok abszolút vonatkoztatási testnek.

• a Napot

• a fókuszpontot

• az étert

• a galaxis középpontját

• a Földet

Egy mozgó vonatban órát helyezünk el, amely szerint egy ember két pislogása között 10s telik el. Ha a vonat sebessége 200km/s, mekkora időt mér egy külső, nyugalomban levő megfigyelő?

• 10s

• 7s

• 14s

• 0s

Egy rúd nyugalmi hossza megegyezik egy cső nyugalmi hosszával. Ha nagy sebességgel (c/2) átlőjük a nyílvesszőt a csövön, melyik vonatkoztatási rendszerből látjuk rövidebbnek a csövet, mint a nyílvesszőt.

• a csőhöz kötött vonatkoztatási rendszerből

• a nyílvesszőhöz kötött vonatkoztatási rendszerből

• nem függ a vonatkoztatási rendszertől

• nem lehetséges

Egy mozgó vonatban órát helyezünk el, amely szerint egy ember két pislogása között 10s telik el. Ha a vonat sebessége 200.000km/s, mekkora időt mér egy külső, az állomáshoz képest nyugalomban levő megfigyelő?

• 10s

• 7,4s

• 10,1s

• 9,8s

Mennyivel rövidül meg egy földi megfigyelő szerint egy 150.000km/s sebességgel mozgó űrhajóban elhelyezett 50cm hosszú laptop?

• 6,75 cm

• 2.5 cm

• 86.5 cm

• 68 cm

Egy űrhajó a hang sebességével halad (340 m/s) a Földhöz viszonyítva. Az űrhajóban felgyújtunk egy elemlámpát. Mekkora a fény sebessége a Földhöz képest?

• 300.000 km/s

• 300.000,34 km/s

• 299.999,66 km/s

• 0 km/s