Töri 2.

Nézeteltérés alakul ki Horvátország miatt II. Orbán pápa és I. László között. A pápa hűbérúri igényt formál Horvátországra, amit a magyar király nem hajlandó elismerni, s ezért felülvizsgálva addigi Róma-barát politikáját, III. Kelemen ellenpápa táborához csatlakozik.

• 1080as évek eleje

• 1090es évek eleje

• 1988

• 1084

Trónra lép Kálmán [= Könyves Kálmán] magyar király; Álmos herceg megkapja a dukátust. Az első keresztes hadjárat résztvevői több csoportban átvonulnak Magyarország területén.

• 1096

• 1099

• 1098

• 1092

A második keresztes hadjáratra induló III. Konrád német király átvonul seregével Magyarországon. Kíséretében találjuk Ottó freisingi püspököt, aki a múlt évi vereség miatt fanyalogva ír Magyarországról.

• 11 század közepe

• 11 század vége

• 12 század eleje

• 12 század közepe

II. Géza és III. István (illetve az ellenkirályokként felléptetett II. László és III. István) királyok idején a világuralomra törő Mánuel, bizánci császár szövetségi rendszert épített ki Európában, majd hosszú ideig háborúzott Magyarországgal, illetve erősen érvényesült a bizánci politikai befolyás.

• 11 század közepe

• 11 század vége

• 12 század eleje

• 12 század közepe

III. Béla trónra kerülése lezárja a bizánci befolyás és háborúskodás időszakát, ugyanis Béla szövetséget kötött vele, és megígérte, hogy nem fogja veszélyeztetni a Bizánci Birodalom érdekeit.

• 1170es évek elején

• 1170es évek közepén

• 1170es évek végén

II. András király (1205‑1235) idején folytatódik a királyi birtok felaprózódása, a világi nagybirtok megerősödése, a feudális anarchia. A Gertrúd királyné körül csoportosuló politikai érdekszövetségnek erős ellenzéke alakul ki. András hadjárat miatti távolléte idején Györe fia Péter, csanádi ispán, Simon (Bánk nádor veje) és mások vezetésével az ellenzéki urak egy csoportja megöli a királynőt.

• 13 század eleje

• 13 század első negyede

• 13 század közepe

II. András király (1205‑1235) uralkodása idején: a háttérbe szorított főúri csoportok (királyi szerviensek) kényszerítik ki a királytól az ún. Aranybullát. Ez egy kiváltságlevél a királyi szervienseknek (ezekre épülnek később a köznemesség sarkalatos előjogai). A 31., vagyis zárócikkelye, az „ellenállási záradék”a főpapok és előkelők számára ellenállási jogot biztosított a királlyal szemben. (Később a nemesség egészére kiterjesztették.) A hitelesítésre szolgáló aranypecsétjéről kapta a nevét.

• 1222

• 1223

• 1220

• Ezt is tudoood úgyiiis♥

a tatár fősereg a Muhi pusztán (Muhi: település Miskolc közelében) hatalmas csapást mér a királyi főseregre, számos főpap és országnagy is meghal. A király elmenekül, megpróbálja a Dunánál megszervezni a Dunántúl védelmét, miután a Dunától keletre eső területet a tatárok végigpusztították.

• 1241 április

• 1241 május

• 1241 telén

• 1241 elején

IV. László [= Kun László] magyar király I. (Habsburg) Rudolf német királyt támogatta II. Ottokár cseh királlyal szemben. László és Rudolf egyesített seregei 1278-ban győzelmet arattak a Morvamezőn (Dürnkrut mellett, ma Ausztria, a szlovák határ mellett) II. Ottokár cseh király seregei fölött. E győzelem vetette meg a Habsburg-dinasztia közép-európai hatalmának alapjait.

• 13 század közepe

• 13 század első fele

• 13 század utolsó harmada

• 13 század eleje

férfiágon kihal az Árpád-ház

• 1301 eleje

• 1301 vége

• 1300 vége

• 1302 eleje