Középkor

Melyik fogalomról van szó?

"a szentségek, bűnbocsánat, valamint az egyházi javak és tisztségek pénzért v. anyagi ellenszolgáltatásért való megszerzése"

• invesztitúra

• cölibátus

• szimónia

• nepotizmus

A térkép alapján döntsd el, hogy mely kijelentések igazak!

• Nyugat-Európát a levantei kereskedelem kötötte össze a világkereskedelemmel.

• Magyarország és Közép-Európa a levantei kereskedelem fontos színtere volt.

• Az európai távolsági kereskedelem kizárólag szárazföldi utakat vett igénybe.

• A Hanza kereskedelem a fejlett gazdaságú Flandria iparcikkeinek és a fejletlenebb északi és keleti területek nyersanyagainak cseréjére épült.

A forrás alapján mely állítások igazak?

„[...] mi a luccai polgároknak […] királyi hatalmunk teljességéből megadjuk […], hogy egyetlen hatalmasság, egyetlen ember se merészelje Lucca városának a várost körülvevő régi vagy új városfalát sem megrongálni, sem lerombolni, s azokba a házakba, amelyek e városfalon belül épültek vagy ezután épülnek majd[…] egyetlen halandónak se legyen szabad bármiféle módon, bármiféle ürüggyel – ha nincsen erre törvényes bírói ítélet a kezében – berontani. Ezenfelül megengedjük ugyanazon polgárainknak, hogy sem a városon belül, sem fellegvárukban ne legyenek kötelesek számunkra királyi palotát építeni. […] Megadjuk nekik ezenfelül azt a kiváltságot is, hogy ezentúl senki ne merészeljen tőlük semmiféle katonatartást követelni. […] Azt is elhatároztuk, hogy ha bárki felfelé haladna akár a Sercolo, akár a Motro folyón, akár egy hajóval, akár többel azért, hogy kereskedjék a luccaiakkal, ezeket a kereskedőket avagy a luccabelieket senki se merészelje sem akkor, amikor felfele haladnak a folyón, sem akkor, amikor visszatérnek, sem akkor, amikor megállnak, zaklatni, avagy bármiféle törvénytelenséget cselekedni velük szemben, se ne merészelje megrabolni őket […]. Megparancsoljuk azt is, hogy ha kereskedők jönnének az országúton Luna felől Luccába, senki se tiltsa meg ezek szabad közlekedését. […] S a város és alsó városa lakói közül senkit se tartóztassanak le törvényes bírói ítélet nélkül. […] Megparancsoljuk azt is, hogy az említett luccaiak szabadon adhassanakvehessenek a Szent Domninus-i és Szent Comparmulus-i vásáron, azzal a kikötéssel, hogy a firenzeieknek ugyanakkor ne legyen meg ez a kiváltságuk.” (IV. Henrik kiváltságlevele Lucca városának; 1081)

• A kiváltságokat Lucca meghatározott időre kapta.

• Csak a polgárjoggal rendelkező luccaiak részesültek az összes kiváltságban.

• A város építményei védelem alatt álltak.

• Lucca köteles IV. Henrik számára a fellegvárban palotát építeni és fenntartani.

• A király hadjárataihoz a város 100 gyalogos zsoldjával járul hozzá.

Melyik nem városi jog?

• Vásártartás joga

• Az adó egy összegben való befizetése.

• Első éjszaka joga.

• Szabad polgármester és plébánosválasztás.

Melyik kereskedelmi útvonal árucikkei a következők?

gabona, prém, viasz, fa, hal...

• levantei

• Hanza

Melyik idézet nem kapcsolódik az iszlámhoz?

• „Bizony Mi látjuk orcád fordulását az ég felé, ezért megváltoztatjuk neked az imairányt úgy, hogy azzal elégedett leszel. Fordítsd hát orcádat a Tilalmas Mecset felé, és bárhol is vagytok, fordítsátok orcátokat arra!”

• „Az emberek kötelessége […] a Házhoz történő zarándoklat, de csak annak, aki módot talál rá. Ám aki tagadja, az maga látja kárát.”

• „Harcoljatok […] azok ellen, akik harcolnak ellenetek! Ám ne szegjétek meg a törvényt, ne harcoljatok a fegyvertelenek ellen!”

• „Nincs itt. Feltámadt, ahogy előre megmondta. Gyertek, nézzétek meg a helyet, ahol nyugodott! Aztán siessetek, vigyétek hírül tanítványainak: Feltámadt a halálból, előttetek megy Galileába. Ott viszontlátjátok. Íme tudtotokra adtam.”

Mely kijelentések igazak a levantei kereskedelemre?

• Fellendülésében jelentős szerepet játszottak a keresztes háborúk.

• Élelmiszerrel és nyersanyaggal látta el a népes flandriai városokat.

• Jelentős mennyiségű nemesfém áramlott ki Európából ezen az útvonalon.

• Árui nagyrészt az európai nemesség leggazdagabb rétegeinek igényeit elégítették ki.

• A német kereskedővárosok egymással szövetkezve biztosították a kereskedelmi útvonalakat.

Mely kijelentések hamisak?

• A Hanza-városok közé tartozott Bréma, Lübeck és Gent.

• Genova, Velence és Firenze uralta a Földközi-tenger kereskedelmét.

• Bruuge-ben és Gentben nagyon fejlett volt a bársonykészítés.

• A legnagyobb vásárok Champagne területén voltak.

A forrás alapján melyek nem előírt feltételei a céhtaggá válásnak?

1. Párizsban senki sem lehet takács, csak ha ipart vásárol a királytól. Ezt pedig a király nevében az adja el, aki megvette a királytól. […] 2. A párizsi kerület határain belül sem takácsnak, sem másnak nem lehet műhelye, ha maga nem ért ipara műveléséhez, és ha nem mesternek a fia.

3. Minden párizsi takács két széles és egy keskeny szövőszéket tarthat a házában, de a házán kívül egyet sem. [...]

8. Minden takácsmester csak egy tanulót tarthat a házában, azt is csak egy évre és 4 párizsi souért, vagy hatévi szolgálatra 20 párizsi souért, vagy hétévi szolgálatra fizetség nélkül.

17. Az atyamester és két, három vagy négy esküdt köteles ellenőrizni, hogy a mester elegendő vagyonnal és tudással rendelkezik-e, hogy tanulót fogadhasson. [...]

47. Az említett céh tagjai közül senki sem kezdheti a munkát napfelkelte előtt, különben a mester 12, a segéd 6 dénár büntetést fizet, ha nem forgott fenn az a körülmény, hogy a vég posztót be kellett fejezni.” (XIII. századi céhszabályzat)

• Értenie kellett a mesterséghez.

• Ipart kellett vásárolnia a királytól.

• Nem dolgozhatott napfelkelte előtt.

• Három szövőszéket kellett tartania.

• Az egyik céhes mester fiának kellett lennie.

Mely kijelentések igazak?

• Az angol király a francia király vazallusa volt.

• Hódító Henrik 1066-ban győzött Hastings-nál.

• Az angol nemesség nem rendelkezett nagy, összefüggő birtokokkal.

• Angliában a vazallusok a királynak is hűségesküvel tartoztak.