Arany János - Letészem a lantot

Arany melyik korszakában keletkezett a vers?

• Arany kései, Őszikék-korszakában, 1877-ben.

• A nagykőrösi korszakban, a szabadságharc bukása után, 1850-ben.

Mi a vers fő témája?

• A (közösségi) költészet értelmetlenné válása.

• A költészet új értelme a személyes érzések vállalása.

Mi jellemzi a versek hangulatát és hangnemét?

• A vers alaphangja a keserűség, csalódottság. A hangneme egyrészt ódai, másrészt elégikus.

• A vers derűs, bizakodó és egyben ironikus alaphangú. A hangneme elégikus.

Mi a vers műfaja?

• Elégikus dal.

• Elegico-óda.

Mit tudsz megállapítani a vers címéről?

• A teljes mondattal egyértelművé teszi a témát. Megjelenik benne a lant központi képe.

• A hiányos mondat csak sejteti a témát. A költői léthez való rendületlen ragaszkodásra utal.

Mi jellemzi a vers szerkezetét?

• Keretes szerkezetű, zárt kompozíció.

• Retorikus (szónokias) felépítésű, az érvelést előtérbe helyező vers. Nincs szigorú szerkezete.

Mi jellemzi a versformát?

• Hatsoros, az első versszak kivételével szimmetrikus rímképletű (aabccb) versszakok.

• Nyolcsoros, aszimmetrikus rímképletű (xaxabcbc) versszakok.

Milyen évszak toposzok jelennek meg a versben?

• A tavasz és a nyár képei: „Bársony palástban járt a föld, / Madár zengett minden bokorban...”, stb. Az ősz és a tél képei: „fonnyadó virág”, „a fa élte megszakad”.

• Az ősz és a nyár képei: „Csak az ősz fordultán, / Leveleid hulltán / Ne kivánj nyarat.”

Milyen idősíkot figyelhetsz meg a versben?

• Az ősz az elmúlást, a jövőt fejezi ki, a nyár a múltat jelképezi. Mindkettő értékteli lehet.

• Értékteli múlt (tavasz–nyár) és értékvesztett jelen (ősz– tél).

Mi jellemzi a költői beszédmódot?

• Vallomásos. Egyes szám első személyben beszél.

• Önmegszólító. Egyes szám második személyben beszél.