Középkori magyar történelem - fogalmak2

Mi a harmincad?

• A király számára szedett vám, amelyet a kereskedők fizettek az áru értéke után a piachelyeken. Nevét Mátyás király koronavámra változtatta, hogy a korábbi mentességek érvényüket veszítsék.

• Az ország határain a király számára szedett vám, amelynek összege az áru értékének harmincadrészét tette ki. Késő középkori formájában Károly Róbert vezette be, 1467-től neve koronavámra változott, ezáltal megszüntetve számos korábbi mentességet.

Kik voltak a janicsárok?

• Az I. Murád által 1362-ben létrehozott janicsárság egy olyan gyalogos csapat volt, melynek tagjait a janicsáriskolákban egészen fiatal (10-15 év) koruktól kezdve arra nevelték, hogy a mindenkori szultánt feltétlen odaadással szolgálják. A janicsároknak csak kis része volt keresztény származású.

• Az I. Murád által létrehozott janicsárság egy olyan gyalogos csapat volt, melynek tagjait (főleg keresztény fiúkat) a janicsáriskolákban egészen fiatal (10-15 év) koruktól kezdve arra nevelték, hogy a mindenkori szultánt feltétlen odaadással szolgálják.

Mi a Tripartitum?

• A Tripartitum (magyarul Hármaskönyv) az a szokásjogi gyűjtemény, amelyet Werbőczy István országbírói ítélőmester állított össze 1504 és 1514 között. II. Ulászló végül nem ratifikálta.

• A Tripartitum (magyarul Hármaskönyv) az a törvénykönyv, amelyet Werbőczy István országbírói ítélőmester állított össze 1504 és 1514 között, és II. Ulászló emelt törvényerőre a Dózsa-féle parasztháború után.

Mit jelent az udvarnok?

• Az udvarbirtok önállóan gazdálkodó félszabad állapotú mezőgazdasági termelője az Árpád-korban

• A királyi udvar nem nemesi származású személyzete a középkorban

Mi a mezőváros?

• A mezőváros (latinul oppidum) a terület földesura által kiváltságokkal felruházott, elsősorban mezőgazdasági termeléssel foglalkozó település volt a történelmi Magyarországon. A kiváltságok konkrét tartalma, kiterjedése minden esetben egyedileg alakult ki, így egységes mezővárosi jogállásról nem beszélhetünk.

• A mezőváros (latinul oppidum) a terület földesura által kiváltságokkal felruházott, városfallal körül nem vett (mezőben álló) település volt a történelmi Magyarországon. A kiváltságok konkrét tartalma, kiterjedése minden esetben egyedileg alakult ki, így egységes mezővárosi jogállásról nem beszélhetünk.

Mit jelent a nádor?

• A nádor a király után a legnagyobb országos méltóság volt Magyarországon. Tisztsége a 12. század végén vált el az udvarispánétól, ekkor lett országos hatáskörű, bírói jogkörrel rendelkező tisztség. A 15. században fokozatosan vált a király helyettesévé, de az ún. nádori cikkelyek, amelyek a nádor helyettesi funkcióját rögzítették, csak a 16. században keletkeztek.

• A nádor a király után a legnagyobb országos méltóság volt Magyarországon. Szent István korától kezdve országos hatáskörű, bírói jogkörrel rendelkező tisztség, a király helyettese. Az első név szerint ismert nádor Aba Sámuel.

Mi a nyomásrendszer?

• A kora középkorban elterjedő mezőgazdasági művelési rendszer, amelyben a rendelkezésre álló határt két vagy három részre osztották, és az egyik részt évente váltakozva pihentették. A nem művelt rész neve az ugar, amelyet legelőként hasznosítottak.

• Az érett középkorban elterjedő mezőgazdasági művelési rendszer, amelyben a szántóterületet két vagy három részre osztották, és az egyik részt évente váltakozva pihentették. A nem művelt rész neve az ugar, amelyet legelőként hasznosítottak.

Mi a kilenced?

• A jobbágy által a földesúrnak fizetett adó, amelyet I. Lajos egységesített 1351-ben. Elsősorban a gabona, a bor, a sertések és juhok, valamint egyes helyeken a méz és a sör után fizették, eleinte terményben, a középkor végén azonban egyre gyakrabban pénzben.

• A jobbágy által a földesúrnak fizetett adó, amelyet I. Lajos egységesített 1351-ben. A kilencedet minden termény után meg kellett fizetni, a földesúr pedig a középkor végéig csak terményben szedhette.

Mi a koldulórend?

• A 13. században alapított, lelkipásztori és missziós munkával foglalkozó szerzetesrendek összefoglaló neve, akik nem fogadtak el földbirtokokat, ezért a hívek által adott alamizsnából éltek. Legismertebbek a ferencesek és a domonkosok.

• A 13. században alapított, lelkipásztori és missziós munkával foglalkozó szerzetesrendek összefoglaló neve, akik tagadták a tulajdon minden formáját, ezért a hívek által adott alamizsnából éltek. Legismertebbek a ferencesek és a domonkosok.

Mi a kamarahaszna?

• A kamarahaszna (latinul lucrum camerae) az Árpád-korban a király pénzcseréből származó jövedelme. I. Károly reformjai után, amikor megszűnt az évenkénti pénzcsere, a portális adó nevévé vált.

• A kamarahaszna (latinul lucrum camerae) az Árpád-korban a pénzrontásból származó királyi jövedelem. I. Károly reformjai után a portális adó nevévé vált, mivel az értékálló aranyforintot a király már nem rontotta.