Felhajtóerő. Úszás, merülés, lebegés

Mitől NEM függ a felhajtóerő?

• A folyadékba merülő test térfogatától

• A folyadék sűrűségétől

• A test sűrűségétől

Melyik hamis?

• A felhajtóerőt Arkhimédész görög tudós fedezte fel

• A felhajtóerő egyenlő nagyságú a test által kiszorított folyadék súlyával

• A felhajtóerő függ a folyadékba merülő test sűrűségétől

• A felhajtóerő függ a folyadék sűrűségétől

Egy test először vízben, majd higanyban merül el teljesen. Melyik az IGAZ állítás?

• a higanyban nagyobb felhajtóerő hat a testre

• a vízben és higanyban is ugyanakkora a felhajtóerő

• a felhajtóerő mindkét esetben a test súlyával egyenlő

• A testet vízben és higanyban is ugyanakkora erővel lehet megtartani, mert ugyanakkora gravitációs erő hat rá

2 ugyanakkora térfogatú test vízbe merül. Az egyik test alumínium, a másik vas. Melyikre hat nagyobb felhajtóerő?

• a vasra, mert az sűrűbb

• az alumíniumra, mert annak nagyobb a térfogata

• egyforma nagyságú felhajtóerő hat, mert a testek sűrűségétől nem függ a felhajtóerő

Mikor beszélünk lebegésről?

• ha a test sűrűsége egyenlő a folyadék sűrűségével

• ha a test sűrűsége nagyobb, mint a folyadéké

• ha a folyadék sűrűsége nagyobb, mint a testé

Mikor beszélhetünk úszásról?

• ha a test sűrűsége kisebb, mint a folyadéké

• ha a test sűrűsége nagyobb, mint a folyadéké

• ha a test és a folyadék sűrűsége megegyezik

Mikor beszélhetünk merülésről?

• ha a test sűrűsége nagyobb, mint a folyadéké

• ha a test sűrűsége kisebb, mint a folyadéké

• ha a test és a folyadék sűrűsége egyenló

Mi történik a jéggel, ha vízben elengedjük (a jég sűrűsége kisebb,mint a vízé).

• úszik a jég

• elmerül a jég

• lebeg a jég

Mi történik a porcelánnal, ha vízben elengedjük? (a porcelán sűrűsége nagyobb, mint a vízé)

• úszik a porcelán

• lebeg a porcelán

• elmerül a porcelán

Melyik úszik a vízben?

• fémkanál

• parafadugó

• rézgolyó

• tégla