Mássalhangzótörvények - elmélet 1.

Melyik msh törvény meghatározása? Két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik teljesen magához hasonítja a másikat (két egymás mellé kerülő különböző mássalhangzó egyforma lesz, olyan, amilyen az egyik volt).

• teljes hasonulás - írásban jelölt

• részleges hasonulás - zöngésség szerinti

• teljes hasonulás - írásban nem jelölt

• részleges hasonulás - képzés helye szerinti

• összeolvadás

Melyik msh törvény meghatározása? Két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik teljesen magához hasonítja a másikat, és ezt írásban is jelöljük.

• teljes hasonulás - írásban jelölt

• részleges hasonulás - zöngésség szerinti

• teljes hasonulás - írásban nem jelölt

• részleges hasonulás - képzés helye szerinti

• összeolvadás

Melyik msh törvény meghatározása? Két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik teljesen magához hasonítja a másikat, és ezt írásban nem jelöljük.

• teljes hasonulás - írásban jelölt

• részleges hasonulás - zöngésség szerinti

• teljes hasonulás - írásban nem jelölt

• részleges hasonulás - képzés helye szerinti

• összeolvadás

Melyik msh törvény meghatározása? Két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik csupán egyetlen képzési mozzanat tekintetében hasonítja magához a másikat (tehát az egyik hang változik csak meg).

• teljes hasonulás - írásban jelölt

• részleges hasonulás - zöngésség szerinti

• teljes hasonulás - írásban nem jelölt

• részleges hasonulás - képzés helye szerinti

• összeolvadás

Melyik msh törvény meghatározása? Mikor egy zöngés és egy zöngétlen msh. kerül egymás mellé, a második magához hasonítja zöngésség szempontjából az elsőt.

• teljes hasonulás - írásban jelölt

• részleges hasonulás - zöngésség szerinti

• teljes hasonulás - írásban nem jelölt

• részleges hasonulás - képzés helye szerinti

• összeolvadás

Melyik msh törvény meghatározása? Ha az "n" hang után "m", "b" vagy "p" hang következik, az "n"-t "m"-nek ejtjük.

• teljes hasonulás - írásban jelölt

• részleges hasonulás - zöngésség szerinti

• teljes hasonulás - írásban nem jelölt

• részleges hasonulás - képzés helye szerinti

• összeolvadás

Melyik msh törvény meghatározása? Két különböző mássalhangzó egy harmadik, hosszú mássalhangzóvá olvad össze (tehát sem az egyiket, sem a másikat nem ejtjük, hanem egy harmadikat, hosszan).

• msh. kiesés

• rövidülés

• teljes hasonulás

• részleges hasonulás

• összeolvadás

Melyik msh törvény meghatározása? Ha egy hosszú és egy rövid mássalhangzó kerül egymás mellé, a hosszú mássalhangzót röviden ejtjük.

• msh. kiesés

• rövidülés

• teljes hasonulás

• részleges hasonulás

• összeolvadás

Melyik msh törvény meghatározása? Három egymás mellé kerülő különböző mássalhangzó közül az egyik az ejtés során kiesik.

• msh. kiesés

• rövidülés

• teljes hasonulás

• részleges hasonulás

• összeolvadás