Török-kor Magyarországon (számonkérés)

1606 novemberében a magyar király és a törökök között, Bocskai közvetítésével kötött béke-megállapodás, amely lezárta a tizenötéves háborút.

• Nikolsburgi béke

• Zsitvatoroki béke

• Linzi béke

• Vasvári béke

a Habsburg Birodalom közigazgatási, igazságszolgáltatási feladatokat ellátó központi szerve

• Udvari Kamara

• Újszerzeményi Bizottság

• Udvari Tanács

• Udavri Haditanács

1707-ben összehívott országgyűlés, amelyen kimondták a Habsburg-ház trónfosztását, s a nemesekre is adót vettek ki.

• Ónodi országgyűlés

• Szécsényi országgyűlés

• Soproni országgyűlés

• Sárospataki országgyűlés

a Török Birodalom hadvezéreinek és a vilajetek élén álló tartományi kormányzóinak rangja

(a)  

I. Ferdinánd és Szapolyai János között 1538-ban, kötött titkos egyezmény az ország egységének helyreállítása érdekében. Megegyeztek abban, hogy Szapolyai halála esetén Ferdinánd vagy utódai öröklik Magyarország trónját

• gyalui egyezmény

• váradi egyezmény

• speyeri egyezmény

• karlócai béke

a 15. század végétől a nyugati irányú magyar marhakereskedelem fejlődésével megjelent fegyveres állathajtók. A török megjelenésével fegyveres szabadcsapatokba szerveződve csatlakoztak a hadseregekhez

• kuruc

• labanc

• hajdú

a törökök és a császár között 1699-ben megkötött béke, amely a Temesköz kivételével kimondta Magyarország felszabadulását, s Erdély Habsburg fennhatóság alá kerülését

• Linzi béke

• Karlócai béke

• Nikolsburgi béke

• Vasvári béke

nagyobb katonai-közigazgatási egység a Török Birodalomban

(a)  

I. Lipót által 1681-ben összehívott országgyűlés, amelyen visszaállították a rendi alkotmányt. Nádort választottak, és a protestáns vallásgyakorlatot is korlátozottan engedélyezte az uralkodó

• Sárospataki országgyűlés

• Soproni országgyűlés

• Szécsényi országgyűlés

• Tordai országgyűlés

a felnőtt nem-muszlim férfiaktól szedett adófajta, amelyet azok a muszlim államtól élvezett védelemért fizettek

(a)