7.3.b A kiegyzés tartalma és értékelése

Miért nevezhető a kiegyezéskor létrejött dualista monarchia reáluniónak?

• mert a király személye összekötötte az országokat

• mert a király személye mellett bizonyos közös ügyei is voltak a két országnak

• mert csak a közös ügyek kötötték össze a két országot

• mert az országok uralkodói egymással egyetértésben döntöttek a közös ügyekről

Mely pontok voltak benne az 1723-as Pragmatica Sanctioban?

• a birodalom feloszthatatlan

• a birodalom elválaszthatatlan

• a birodalom területeinek biztonsága felett együtt kell örködni

• a birodalom közös pénzügyeiről mindig magyar megbízott fog dönteni

Igaz-e a következő állítás a dualista monarchiára? A két fél teljes egyenjogúságot élvez.

• igaz

• hamis

Mely ügyek számítottak közös ügyeknek?

• hadügy

• pénzügy (ami nem a másik kettőt fedezi)

• külügy

• belügy

Mik intézték a közös ügyeket (hadügy, külügy és az ezet fedező pénzügyek)?

• közös minisztériumok

• a király által kinevezett felelősök

• évente váltakozó testületek, melyeket a király nevezett ki

Hol üléseztek a közös ügyek intézésére kiválasztott 60-60 tagú delegációk?

• Budán

• Pozsonban

• Bécsben

• váltakozva Bécsben és Pesten

Miért nem vállhattak a közös ügyek inézésére kirendelt delegációk egy parlamentté?

• mert nem egy nemzetből valók voltak a tagok

• mert a delegációk nem együtt üléseztek, csak egy időben és egy városban

• mert a delegációk nem egy időben üléseztek

• mert a delegációk nem egy városban üléseztek

Mennyi időre állapították meg a közös pénzügyekből való részvállalási kvóta arányát?

• 5 év

• 3 év

• 35 hónap

• 10 év

Hány százalékos kvótaarányi növekedést ért el a kiegyezéskor 30%-ról induló Magyarország 1908-ra?

• 36%

• 35%

• 6%

• 39%

Ki elnökölt sokszor a császár távollétekor a közös minisztertanácsokon?

• a közös pénzügyminiszter

• a közös hadügyminiszter

• a közös külügyminiszter

• a császárhelyettes