Gazdjog 11.a

Gazdasági javaknak nevezzük azokat a dolgokat, amelyeket

• a piacon megvásárolhatunk

• korlátlan mennyiségben és ingyen fogyaszthatunk

• a gazdaság állít elő.

• nem szűkösek, de alkalmatlanok a fogyasztásra.

A szűkösség azzal a következménnyel jár a gazdaságban, hogy

• nem lehet a szükségletek egy részét kielégíteni

• a termelés csökken

• nem lehet egyetlen piacon sem túlkínálat

• mindhárom fenti állítás igaz

A közgazdaságtan feladata, hogy elősegítse a gazdaságban

• a szűkösség növelését.

• szabad jószágok korlátozását.

• a modellek egyszerűsítését.

• az erőforrások elosztását.

Melyik állítás igaz a közjavakra?

• A jószágot közösen fogyasztják.

• A nem fizető fogyasztókat kizárják a fogyasztásból.

• Az egyén fogyasztása jelentősen csökkenti a rendelkezésre álló készletet.

• Rivalizálás van a fogyasztók között.

A gazdaság alapvető feladata, hogy

• a szűkösséget növelje.

• a szükségleteket bővítse.

• a szükségletek kielégítését elősegítse.

• az erőforrások elosztását korlátozza.

A szűkösség azt jelenti, hogy

• túl sok a rendelkezésre álló erőforrás.

• túl kevés a szabad jószág.

• túl sok a kielégített szükséglet.

• nincs elég erőforrás a szükségletek kielégítéséhez.

A gazdálkodás során arról kell dönteni, hogy

• melyik szabad jószágból termeljünk többet.

• mit termeljünk, és hogyan termeljünk.

• hogyan csökkentsük a kielégített szükségletek mennyiségét.

• hogyan növeljük a termelésben fel nem használt erőforrások mennyiségét

A háztartás gazdálkodása során arra törekszik, hogy

• a legtöbb pénzt elköltse.

• a legtöbb árut megvásárolja.

• a legtöbb szükségletét kielégítse.

• a legtöbb munkával biztosítsa megélhetését.

Közjavak és magánjavak közötti különbség, hogy

• csak a magánjavak fogyasztása lehet hasznos a fogyasztó számára.

• a magánjavak esetében nincs lehetőség fogyasztók kizárására a fogyasztásból.

• a magánjavakért fizetni kell, a közjavakért senki sem fizet.

• a magánjavaknál lehet rivalizálás a fogyasztók között, a közjavaknál nincs

  rivalizálás.

Egy jószág akkor szabad jószág, ha

• az elosztásáról a kormányzat gondoskodik, mivel a jószág mennyisége szűkös

• szükségletkielégítésre alkalmatlan, ezért senki sem hajlandó fizetni érte.

• zérus nagyságú ár mellett is kisebb a keresett mennyiség, mint a kínált mennyiség.

• a fogyasztásából bárki kizárható és egyik egyén fogyasztása csökkenti a mások

  által elfogyasztható mennyiséget.