Fogalmak 1

Gyakori lírai műfaj. Témája a szeretett személyektől, környezettől, tárgyaktól stb. való elválás. (J.P.: Búcsú Váradtól, Balassi: Búcsúja hazájától)

"Nem szabad szélsőségek szerint élni" jelentéssel bíró horatiusi életelv. Pl. Horatius: Licinius Murenához

Ókereszény és ókori héber műfaj, melynek témája a végítélet és az ismert világ pusztulásának eljövetel, illetve az ahhoz vezető út. Pl. Újszövetség: Jelenések könyve.

A bibliai könyvekhez hasonló zsidó és keresztény iratok, amelyeket szerzőjük ugyanolyan isteni kinyilatkoztatásként, szent iratként tárt a nyilvánosság elé, de amelyek ennek ellenére nem szerepelnek a mai Biblia könyvei között (kánon). Pl. Ádám apokalipszise

Kilenc sorból álló strófaszerkezet. A belső rímek az egyes hosszú sorokat 6-6-7 szótagos kétütemű sorokra tagolják. A versszak rímképlete: a a b-c c b-d d b. Pl. Egy katonaének

Görög eredetű lírai műfaj, gondolatok, érzések szembesítésére alkalmazott dialogikus forma, amely idilli, bukolikus, azaz pásztori világot mutat be hexameteres verseléssel. Pl. Vergilius: IX. 'fogalom neve'

A metafora kiterjesztése, olyan szókép, melynek segítségével az ábrázolt események, személyek vagy elvont fogalmak kapnak egy második, rejtett jelentést, értelmezést. Pl. Horatius: Licinius Murenához, Dante útja az Isteni színjátékban.

A klasszikus eposz egyik állandó eleme. A szerző a mű folyamán ugyanazt a szereplőt csak ugyanazokkal a jelzőkkel illeti. Például:Odüsszeusz jellemzői: bátor leleményes, bajnok Akhilleusz: gyorslábú Akhilleusz, Hektór: sisakrázó.

A leíró költészet egyik műfaja; olyan, verses vagy prózai líroepikus műalkotás, amelyik a mindennapi élet valamely jellemző alakját, helyzetét, eseményét örökíti meg, néhány fő vonást emelve ki, az egyénítést mellőzve. A kifejezés eredetileg festészeti műfajt jelölt, innen került át a poétikába.

Párbeszéd a drámában a szereplők között. Pl. Szophoklész: Oidipusz király