Magán- és mássalhangzók

A magánhangzókat a következő szempontok szerint csoportosíthatjuk:

• a nyelv függőleges és vízszintes mozgása szerint

• a szájüregben levő akadály szerint

• zöngésség és zöngétlenség szerint

• a képzés módja szerint

Melyek azok a szervek, amelyek akadályt képeznek?

• tüdő

• gégefő

• ajkak

• garat

A magánhangzók hosszú és rövid változatai tökéletes párok, kivétel

• az o és az ó

• az a és az á

• az i és az í

• az ü és az ű

Magas hangrendű szóhoz magas toldalék járul

• ez a hangrend törvénye

• ez a teljes hasonulás

• ez a részelges hasonulás

• ez az illeszkedés törvénye

A két magánhangzó közötti hangűrt egy mássalhangzó tölti ki

• ez a hiátustörvény

• ez az illeszkedés törvénye

• ez a hangrend törvénye

• ez az összeolvadás

A magánhangzók csoportosításának további szempontjai

• a képzés módja

• ajakműködés és időtartam

• a képzés helye

• az akadály helye

A mássalhangzók a képzés módja szerint lehetnek

• zöngések és zöngétlenek

• zárhangok, réshangok, zár-rés hangok

• ajakkerekítésesek és ajakrésesek

• alsó, középső és felső nyelvállásúak

A teljes hasonulás azt jelenti, ...

• amikor a toldalékok illeszkednek.

• amikor a szavak hangrendje azonos.

• amikor az egyik mássalhangzó azonos lesz a másikkal.

• hogy két mássalhangzó közül az egyik részben megváltozik.

A részleges hasonulás azt jelenti, ...

• hogy a magánhangzók egyformák.

• az egyik mássalhangzó részben módosul.

• a két mássalhangzóból egy harmadik keletkezik.

• a magánhangzók részben illeszkednek.

Az összeolvadás azt jelenti, ...

• hogy két mássalhangzóból egy harmadik keletkezik.

• hogy az egyik mássalhangzó részben megváltozik.

• hogy az egyik mássalhangzó a másikhoz hasonul.

• hogy a magánhangzók összeolvadnak.