Dinamika teszt

A rendezőpályaudvaron egy három egyforma tehervagonból álló szerelvényt 1 m/s sebességgel rágurítanak két ugyanolyan, álló kocsiból álló szerelvényre. A kocsik az ütközéskor összekapcsolódnak. Mekkora sebességgel mozognak az ütközés után?

 

• A)     0,4 m/s

• B)     0,5 m/s

• C)   0,6 m/s

• D)     Csak a kocsik tömegének ismeretében állapítható meg.

Melyik kiskocsi éri el hamarabb az asztal szélét? Az egyikre kötött, csigán átvetett fonalat 20 N erővel húzzuk, a másikra 2 kg tömegű testet akasztottunk. A kocsik tömege egyenlő, g = 10 m/s² ?

 

 

 

 

 

• A baloldali ábrán lévő.

• A jobboldali ábrán lévő.

• Egyszerre érik el.

Melyik esetben nyomja kisebb erővel a domb tetején a talajt az autó: ha áll, vagy ha mozog? (Mindkét esetben ugyanarról az autóról van szó.)

•     Ha áll.

• Ha mozog.

• A nyomóerő a két esetben egyenlő.

   

Két kiskocsi tökéletesen rugalmatlanul ütközik egymással. Mikor lesz a közös sebességük a legnagyobb?

• Ha kezdetben egymással szemben mozogtak.

• Ha kezdetben egy irányba haladtak.

• Ha kezdetben egymásra merőleges pályán haladtak.

Egy asztalon ellökött test a súrlódás miatt bizonyos út megtétele után megáll. Hogyan változik meg a megtett út hossza, ha a kezdősebességet is és a súrlódási együtthatót is az eredeti értékük kétszeresére növeljük?

• A megtett út hossza felére csökken.

• A megtett út ugyanakkora marad.

• A megtett út hossza az eredeti kétszeresére nő.

Egy D rugóállandójú rugóra m tömegű testet akasztva, az 2 cm-t nyúlik meg. Ha két ilyen rugót akasztunk egymás alá, és két testet akasztunk az alsóra, mekkora lesz a teljes megnyúlás? (Azaz a két rugó együttes megnyúlása?)

 

• 2 cm lesz a teljes megnyúlás.

• 4 cm lesz a teljes megnyúlás.

•   8 cm lesz a teljes megnyúlás.

• 16 cm lesz a teljes megnyúlás.

Egy testre hat a csúszási súrlódási erő. Melyik állításunk helyes?

 

• A csúszási súrlódási erő akár gyorsíthat is egy testet.

• A csúszási súrlódási erő minden körülmények között lassítja a testet.

• A csúszási súrlódási erő általában lassítja a testet, ha nem egyenlíti ki a csúszási súrlódási erő ellenereje.

Egy téglalap alakú nehéz üveglapot két munkás visz fel egy lépcsőn. Az üveglapot az alsó sarkain fogják meg, és függőleges irányú erővel tartják. (Lásd az ábrát!) Melyik ember fejt ki nagyobb erőt, az első vagy a hátsó?

 

• Az első ember fejt ki nagyobb erőt.

• Egyenlő erőket fejtenek ki.

•       A hátsó ember fejt ki nagyobb erőt.

Egy rugót a nyújtatlan hosszához képest kétszeresére, illetve háromszorosára nyújtunk. (A rugó ideálisnak tekinthető még ilyen megnyúlásokra is.) Mekkorák a megnyújtáshoz szükséges erők egymáshoz viszonyítva?

   

• F2 = 1,5 × F1

• F2   = 2 × F1

• F2  = 3× F1

Az ábrának megfelelően egymásra helyezünk két téglát. Az alsó téglát hirtelen mozdulattal vízszintes irányban megpróbáljuk kirántani a felső alól. Sikerülhet-e?

 

• Az alsó téglát csak akkor ránthatjuk ki a felső alól, ha a két tégla közt nincsen súrlódás.

• Az alsó téglát csak akkor ránthatjuk ki a felső alól, ha a két tégla közti súrlódási erő kisebb, mint a felső tégla súlya.

• Az alsó téglát mindig kiránthatjuk a felső alól, ha elég nagy erővel hatunk rá.