nyelv és gondolkodás, nyelvcsalád, nyelvtípusok

Mely állítások igazak az emberi nyelvvel és kialakulásával kapcsolatban?

• A nyelv a középkorban jött létre, azzal a céllal, hogy az emberiség növekvő csoportjának együttműködését megkönnyítse.

• Az emberiség nem létezne nyelv nélkül, hiszen a nyelv a tudás átadásának, az udvarlásnak, párválasztásnak és a hatalom megszerzésének is fontos kelléke.

• A nyelv a kultúra hordozója, identitásunk és az érzelmeink kifejezője, ezzel írjuk le a körülöttünk lévő valóságot.

• Az emberi nyelv (és gondolkodás) olyan összetett, hogy állítok számára nem lehetséges az elsajátítása. Az emberi nyelvi képesség tehát humánspecifikus.

Mely állítások igazak az emberi nyelvvel kapcsolatban?

• Ennek révén fejezzük ki gondolatainakat.

• Hátráltatja emberi kapcsolataink kialakítását.

• Ezáltal befolyásolhatjuk társainkat, hathatunk környezetünkre.

• Nem szükséges a kultúra, az információ, tudás átadásához és az identitás kifejezéséhez.

Mely állítások igazak az emberi nyelvre, gondolkodásra?

• A nyelv elsajátítása azért humánspecifikus, mert csak az ember képes az elvont, absztrakt gondolkodásra.

• Nyelvnek csak az emberek által használt összetett jelrendszert nevezzük és megkülönböztetjük az állatok kevésbé bonyolult kommunikációjától.

• Csak olyan dolgokról tudunk beszélni a nyelv révén, mely a jelentben (most) történik és amely kézzelfogható, megragadható.

• Az emberi nyelv és annak használata öröklődik, az egyén akkor is elsajátíthatja, ha egyedül nő fel, közösség nélkül.

Mely állítások igazak az emberi és állati kommunikációval kapcsolatban?

• Az állati kommunikáció zárt, tehát az adott egyed nem tanulhatja meg más (fajok) nyelvét, nem vehet át máshonnan "nyelvi elemeket", míg az emberi kommunikáció nyitott.

• Az emberi kommunikáció tagolt, vagyis a mondatok, szószerkezetek, szavak kisebb egységekre bonthatók, míg az állatok kommunikációja tagolatlan.

• Az állatok kommunikációja tanult, így csak az adott fajtárstól, közösségtől elsajátítható, míg az emberi öröklött, nem kell megtanulnunk senkitől.

• Az állati kommunikáció egyedek millióinak közös együttműködését teszi lehetővé, míg az emberi nyelv csupán pár egyed közös munkáját.

Mely állítások igazak az emberi és állati kommunikációval kapcsolatban?

• Az állatok képesek az elvont, absztrakt gondolkodásra, míg az ember nem.

• Az állatok képesek a jövővel, múlttal kapcsolatos megállapításokat tenni és történelmüket rögzíteni, akárcsak az ember.

• Az állatok képesek bizonyos fokú együttműködésre a kommunikációjuk révén, akárcsak az ember.

• Az állatok kommunikációjuk során képesek a (faj)társaikkal kommunikálni, figyelmeztetni őket, információt átadni nekik, akárcsak az ember.

Miért fontos az emberi nyelv, kommunikáció az ember számára?

• Ez tette lehetővé, hogy csúcsragadozó legyen.

• Ez tette lehetővé, hogy tömegesen együttműködjön társaival.

• Ez tette lehetővé, hogy tudását generációról generációra tovább adja és fejlődjön.

• Csak ennek révén biztosítható a fajfenntartás.

Mely állítások igazak a nyelvi változással kapcsolatban?

• Szükséges, ez teszi lehetővé, hogy a nyelv a társadalom aktuális szükségleteinek megfeleljen, fejlődjön.

• Leggyorsabban egy nyelv nyelvtana változik meg.

• Leggyorsabban az adott nyelv szókészlete változik.

• A nyelvben a szavak jelentése és a hangtana sosem változik meg.

Mely állítás igaz a nyelvi változással kapcsolatban?

• Csak egyirányú folyamat, tehát a megújulás, a lehetőségek bűvölése jellemzi.

• Csak egyirányú és lassú folyamat, mivel a hagyományőrzés, a generációk közötti kommunikáció sikerességének megőrzése jellemzi.

• Kétirányú folyamat, hiszen a hagyományőrzés és a megújulás is jellemzi egyszerre.

Hogy nevezzük azokat a szavakat, melyek kihalnak, kikopnak a nyelvből, mivel már nem vagy alig használjuk őket?

• archaizmus

• neologizmus

• nyelvi determinizmus

• nyelvi relativizmus

Hogy nevezzük azokat a szavakat, melyek újként kerülnek, jönnek létre a nyelvben vagy máshonnan kerülnek átvételre?

• archaizmus

• neologizmus

• nyelvi determinizmus

• nyelvi relativizmus