Kiegyezés

Ferenc József uralkodása osztrák császárként és magyar királyként

• 1848-1916 és 1848-1916

• 1848-1918 és 1867-1918

• 1849-1916 és 1867-1916

• 1848-1916 és 1867-1916

Melyik állítás igaz a Bach-rendszerre?

• A törvényhozás és végrehajtás is az uralkodó kezében összpontosult.

• Nevét a belügyminiszterről, Johann Sebastian Bachról kapta.

• 1849-1859-ig tartott.

• A Bach-huszárok a birodalmi seregben harcoltak, magyaros viseletben.

A közös ügyek hozzájárulásának a kvótája:

• 70% MO és 30% Ausztria

• 70% Ausztria és 30% MO

• 36% Ausztria és 64% MO

• 65% Ausztria ás 35% MO

Melyik állítás NEM igaz?

• A képviselőházban nyílt szavazással döntöttek.

• A magyar képviselőházba 40 képviselőt küldött a horvát országgyűlés.

• A képviselőházban művészek és tudósok, közéleti személyiségek is dolgoztak a kormány javaslatára.

• A képviselőházban fizetést kaptak a küldöttek.

A dulaizmusban a magyar országgyűlés két kamarája:

• urak háza + képviselőház

• felsőház + képviselőház

• urak háza + felsőház

• képviselőház + alsóház

Milyen joggal NEM rendelkezett Ferenc József?

• Irányítja a Monarchia seregét.

• Kinevezi a minisztereket.

• Irányítja a Landwehrt és Honvédséget is.

• Belpolitikába való beleszólás mindkét államban.

A közös ügyek minisztereinek ellenőrzésére megalakult Testület delegáltjainak száma:

• 120 magyar és 120 osztrák

• 40 magyar és 60 osztrák

• 30 magyar és 70 osztrák

• 60 magyar és 60 osztrák

Mit jelentett Ferenc József előszentesítési joga a dualizmusban?

• A magyar kormány az uralkodó előzetes jóváhagyásával sem nyújthatott be törvényjavaslatokat az országgyűlésnek.

• A magyar kormány a tervezett törvényeket az uralkodó előzetes jóváhagyásával nyújthatta be az országgyűlésnek.

• A magyar kormánynak nem volt szüksége előszentesítési jogra, mert az csak a birodalmi részre vonatkozott.

• Ferenc József a magyar törvényeket mindig ellenőrizte, mielőtt azokat az országgyűlés átadta a kormánynak megvitatásra.

Mi nem volt "közös ügy" a dualizmusban?

• pénzügy

• hadügy

• belügy

• külügy

Az Osztrák-Magyar Monarchia ....

• dualista berendezkedésű állam saját országgyűlésekkel és kormányokkal.

• dualista berendezkedésű állam egy országgyűléssel és kormánnyal.

• dualista berendezkedésű állam közös uralkodóval, akinek csekély a jogköre.

• dualista berendezkedésű állam közös uralkodóval és közös országgyűléssel, kormánnyal.