Úszás, lebegés, merülés

Mitől függ, hogy egy test elmerül, lebeg, vagy úszik egy folyadékban?

• a test tömegétől

• a test térfogatától

• a test sűrűségétől

• a test átlagsűrűségétől

A jég sűrűsége 900 kg/m³, a tengervízé 1100 kg/m³. Mi történik a jéggel a vízben?

• elsüllyed a tengervízben

• lebeg a tengervízben

• úszik a tengervíz tetején

Az olaj sűrűsége 900 kg/m³, a jég sűrűsége is 900 kg/m³. Mi történik a jéggel az olajban?

• úszik az olaj felszínén

• lebeg az olajban

• lesüllyed az olaj aljára

Miért süllyed el a kavics a vízben?

• Mert sűrűsége nagyobb, mint a vízé.

• Mert sűrűsége ugyanakkora, mint a vízé.

• Mert sűrűsége kisebb, mint a vízé.

Miért nem süllyed el a több ezer tonnás teherszállító hajó a vízben?

• Mert a víznek nagyobb a tömege.

• Mert a víznek nagyobb a térfogata.

• Mert a hajónak kisebb az átlagsűrűsége.

• Mert a hajónak nagyobb a sűrűsége.

Milyen erők hatnak a vízben lévő testekre. (2 jó válasz)

• nehézségi erő

• felhajtóerő

• súlyerő

• nyomás

Ha a testre ható felhajtóerő nagyobb, mint a nehézségi erő, akkor a test a folyadékban ...

• lebeg

• elmerül

• felemelkedik

Melyik feltételnek kell teljesülnie, hogy a test a folyadékban elmerüljön?

• F_n = F_f

• F_n < F_f

• F_n > F_f

A halak melyik szervükkel szabályozzák az elmerülésüket?

• farokúszó

• úszóhólyag

• kopoltyú

• tüdő

Vajon miért nem süllyedünk el a Holt-tenger vízében? (2 jó válasz)

• A víz nagyon sós, sűrűsége nagyobb, mint a testünké.

• A víz nagyon édes, sűrűsége kisebb, mint a testünké.

• Mert a ránk ható felhajtóerő > mint a nehézségi erő.

• Mert a ránk ható felhajtóerő < mint a nehézségi erő.