Demográfiai változások a 18. században

Mi volt a fő oka a népesség stagnálásának Magyarországon a XVIII. század elején?

• Külföldi bevándorlás
• Háborúk
• Természeti katasztrófák
• Kormányzati korlátozások

Mi ösztönözte a belső migrációt Magyarországon ebben az időszakban?

• Gazdasági lehetőségek a hegyvidéken
• Erőforrások hiánya a síkságon
• Adómentesség
• Politikai zűrzavar a nagyvárosokban

Hogyan próbálta a kormány növelni a jövőbeli adófizetők és katonai toborzottak számát?

• Szigorúbb bevándorlási törvényekkel
• Vallási sokszínűség népszerűsítésével
• Kivándorlás ösztönzésével
• Tudatos állami telepítések végrehajtásával

Mely tényezők járultak hozzá a sváb népesség közép- és dél-magyarországi területekre történő költözéséhez?

• Gazdasági lehetőségek és adómentesség
• Vallási üldöztetés a szülőföldön
• Politikai szövetségek a magyar nemesekkel
• Háború és konfliktus a szülőföldön

A XVIII. század végére mennyivel nőtt meg Magyarország lakossága?

• Ugyanakkora maradt, mint az előző évszázadban
• Megháromszorozódott
• Megduplázódott
• Jelentős mértékben csökkent

Milyen hatással volt a népesség növekedése Magyarország etnikai összetételére?

• A magyar lakossága nőtt
• Magyarország homogén nemzetté vált
• Több etnikum együttélését eredményezte

Mely csoportok rendelkeztek teljes társadalmi tagozódással?

• Magyarok és horvátok
• Szerbek és románok
• Szlovákok és ruszinok
• Németek és olaszok

Hogyan különbözött a német jelenlét Magyarországon más etnikai csoportoktól?

• A németek főként parasztok voltak
• A németek csak vidéki területeken laktak
• A németek városi központokban koncentrálódtak
• A németek kerülték a városokban való életet

Mi volt a szászok társadalmi szerepe?

• Főként nemesek és földbirtokosok voltak
• Kézművesek és szakképzett munkások voltak
• Pozíciókat töltöttek be az egyházban és a papok között
• Erős jelenléttel rendelkeztek a katonaságban

Mikor kezdtek megjelenni az etnikai feszültségek Magyarországon?

• 16. század
• 17. század
• 18. század
• 19. század