A középkori városok

Melyik nem jellemző az alábbiak közül a középkori városokra?

• szűk utcák

• higiénikusak

• városfal

• emeletes házak

Hogyan nevezik a céhen kívül ipari tevékenységet végző személyt?

• konténer

• kontár

• kondás

• kondi

Ha egy város ezzel a joggal rendelkezett, a kereskedőknek fel kellett kínálniuk a portékájukat eladásra.

• árumegállító jog

• vásártartás joga

• évi egy összegű adózás joga

• szabad plébánosválasztás joga

Nem minden város rendelkezett e joggal. A magyar nyelvben a hét utolsó napja megőrizte e középkori városi jog nevét.

• városfal építésének joga

• évi egy összegű adózás joga

• vásártartás joga

• polgármester-választás joga

Milyen jellegű társulások voltak a céhek?

• jogi

• vallásos

• családi

• szakmai

Milyen célt szolgált elsősorban a céhen belüli tagolódás?

• A tanulást szolgálta, hogy remekműveket készíthessenek.

• A céhmesterek tekintélyét kívánták így megőrizni.

• Biztosítani akarták a munkaerőt az egyszerűbb munkálatokhoz.

• A hierarchia miatt volt fontos, hogy mindenkinek meglegyen a helye.

Hogyan rendelkeztek a céhszabályzatok a termelés mennyiségét illetően?

• Előírták a termelés mennyiségét.

• Korlátozták a termelés mennyiségét.

• A termelés növelését célzó intézkedéseket hoztak.

• Meghatározták a minimálisan termelendő mennyiséget.

Bizonyos városok dönthettek az egyházi hierarchia legalján elhelyezkedő egyházi személyek személyéről.

• évi egy összegű adó

• vásártartás joga

• szabad plébánosválasztás joga

• árumegállító jog

Milyen alapanyagból építették a középkori város házainak legnagyobb részét?

• fa

• kő

• nád

• beton

Melyik nem a püspöki székhelyen álló templom elnevezése?

• apátság

• dóm

• katedrális

• székesegyház