Jókai Mór: Az arany ember

1. 1. Jókai Mór helye irodalmunkban

• 1867 után írta legjelentősebb műveit, mint pl. A kőszívű ember fiai (1869) című történelmi regényét, amelyben a középkort eszményíti. A Fekete gyémántokban a köznemességnek a dicséretét zengi, akkor még hitt a fejlődésben.

• A magyar romantika legolvasottabb és legtermékenyebb írója. Hatalmas életművet hagyott maga után, s az ő munkássága teremtette meg Magyarországon a modern értelemben vett olvasóközönséget.

• A magyar romantika legnépszerűbb alkotója, aki
  Budapesten született és halt meg 79 éves korában.

• A magyar romantika és realizmus legolvasottabb és legtermékenyebb írója, aki hatalmas életművet hagyott maga után és munkássága teremtette meg Magyarországon a modern értelemben vett olvasóközönséget.

2. 2. Jókai Mór saját bevallása szerint a következőképpen nyilatkozott regényéről, Az arany emberről:

• A legkedvesebb regényeként tartotta számon, mivel megtalálta benne a főszereplőn keresztül, amire mindig is vágyott, a címből is leszűrhető, gazdagságot.

• Jókai szerint a regény a legjobban sikerültek egyike, viszont a mellékszereplőknek köszönhetően, akik nem képesek a fejlődésre, megmutatja, hogy mi olvasók sem vagyunk erre képesek.

• Jókai legolvasottabb regényeként tartotta számon a művet, tudatosan formálta meg saját magát a műben Tímár Mihály alakjában, akinek döntenie kellett két nő között, akik a gazdagság mellett a legfontosabbak voltak a számára.

• A legkedvesebb regényeként tartotta számon, viszont már minden illúziójával leszámolt, így a mű a rezignált kiábrándulás regénye lett.

3. 3. Az arany ember műfaja:

• Társadalmi regény, hiszen bemutatja az író szülővárosán keresztül a pénz uralta társadalmi réteget.

• Kalandregény, hiszen a történet szereplői, főleg a főszereplője sok-sok kalandon megy keresztül, melyek mind hozzásegítik a boldogság megtalálásához.

• A bűnügyi regény műfajától sem

  áll távol, hiszen több izgalmas eseménysora (Ali Csorbadzsi öngyilkossága, Athalie gyilkossági kísérlete, Krisztyán Tódor kémtevékenysége stb) van.

• Analitikus, lélekelemző regénynek is nevezhetjük, hiszen a főszereplő belső monológjain keresztül feltárulnak bizonytalan gondolatai és lelkének sötét, bűntől sem visszariadó részei.

4. 4. Az 1820-as években játszódó regényben a főszereplő

• Az egyéni boldogság lehetőségeit keresi egy olyan világban, ahol ha nyitott szemmel jár és kihasználja az élet kínálta lehetőségeket, megtalálhatja saját bolsogságát.

• A saját boldogság lehetőségeit tárja elénk, amit bárki elérhet, ha a főszereplő kínálta recept alapján keresgél.

• Az egyéni boldogság lehetőségeit keresi egy olyan szreplőn keresztül, aki hirtelen meggazdagszik saját kitartó munkájának köszönhetően.

• Az egyéni boldogság lehetőségeit vizsgálja a kapitalizálódó társadalom valóságában.

5. 5. A történetalakítás a műben:

• Metonimikus, hiszen a történések időrendi sorrendben játszódnak és közöttük ok-okozati összefüggések vannak.

• Metonimikus és metaforikus egyszerre, hiszen a történések időrendi sorrendben játszódnak és közöttük ok-okozati összefüggések vannak, de ugyanakkor metaforákon keresztül is el lehet mesélni a történetet.

• Metaforikus, hiszen a történetet leginkább az őt alkotó metaforákon keresztül lehet elmesélni.

• Romantikus, hiszen stílusirányzat szempontjából a mű a romantikához sorolható.

6. 6. Térszerkezet szempontjából a regény:

• Több helyszínen játszódik, melyek közül legfontosabb a valóságot, Komárom városát és egy elképzelt utópisztikus teret bemutató Senki szigete.

• Több fiktív helyszínen játszódik: Szent Borbála hajó, Duna, Balaton, Komárom és a Senki szigete.

• Több valóságos helyszínen játszódik (Nemesdomb, Tatabánya, Komárom) és több fiktív helyszínen (Vaskapu, Senki szigete)

• Több fiktív helyszínen játszódik, mint valóságosan, hiszen egy romantikus regényről van szó: pl. Senki szigete, Vaskapu, Krisztyán szigetek.

7. 7. A regény címe egy ismert mitológiai történetre utal:

• Prométeusz istenség történetére, aki Zeusztól büntetést kapott, mely szerint sohasem lehet boldog a földön, mert ellopta a tüzet az emberek számára.

• Midász királynak a történetére, aki sok-sok aranyat örökölt édesapjától, és ezért őt is, mint főszereplőnket arany embernek lehet nevezni.

• Midász királynak a történetére, akinek Dionüszosz istennek segítvén teljesült legnagyobb kívánsága: minden amihez hozzáért arannyá változott.

• Sziszüphosz király szívességet tett Zeusznak, aki megajándékozta őt kívánságának a teljesülésével: minden, amihez hozzáér változzon arannyá.

8. 8. Romantikus sajátosságok a műben:

• Ellentétes értékrenddel rendelkező szereplők: pl. Tímár és Krisztyán, Tímea és Athalie.

• Szélsőségesen sarkított szereplők, akik vagy túlságosan negatívak vagy túlságosan pozitívak.

• A természet bemutatása, szépségének szavakkal történő lefestése, mint pl. a Vaskapu és a Senki szigete.

• A véletlen szerepeltetése, mely által Jókai a történet vége fele megmenti Tímárt Krisztyán halálán keresztül.

• A műnek drámai csomópontokba való sűrítése, mint pl. Brazovics halála után a nők sorsa egykettőre megváltozik, mikor Tímár nagylelkűen felajánlja a segítségét.

9. 9. Az elbeszélői nézőpontok, amik a műben érvényesülnek:

• Mindentudó elbeszélő, aki a szereplői gondolatairól is tud.

• Korlátozott tudású elbeszélő, aki kívülről szemléli az elején a szereplőit, az eseményeket.

• Szemtanú elbeszélő, aki maga is belép a történetbe és meglátogatja a szereplőit.

• Objektív elbeszélő, aki szereplői lelki világát a belső monológajaikon keresztül tárja elénk.

10. 10. Mely stíusrányzathoz/irányzatokhoz sorolható a regény?

• Naturalista, hiszen fényképszerűen mutatja be a valóságot és az emberi ösztönök világát.

• Realista, hiszen valóságos képet fest a 19. század eleji társadalomról, amelynek fő mozgatórugója a pénz, a vagyon volt.

• Romantikus a kalandosságnak, a lírai nyelvezetnek, a drámai csomópontoknak és szélsőséges jellemeknek köszönhetően.

• Szentimentalista, hiszen a szereplők egymás iránti érzéseit, érzelmeit részletesen mutatja be.