Hidrosztatika - pre test

Egy úszó fahasábra először egy testet helyezünk, másodszor ugyanezt a testet a fahasáb aljára rögzítjük. A test önmagában elsüllyed a vízben, de a fahasáb a testtel mindkét esetben úszik a víz felszínén. Mikor merül mélyebben a vízbe a fahasáb?

• Az 1-es esetben merül el jobban a fahasáb.

• A két esetben a fahasáb azonos mértékig merül el, mert ugyanazt a testet tettük a fahasábra, illetve rögzítettük alulról hozzá.

• A 2-es esetben merül el jobban a fahasáb.

Viszonylag lassú mozgások esetén a közegellenállási erő arányos a test közeghez képest mérhető mozgási sebességével, vagyis felírható: F = k ∙ v , ahol F a közegellenállási erő, k egy arányossági tényező, v pedig a sebesség. Mi a k arányossági tényező mértékegysége, ha az erőt newtonban, a sebességet pedig m/s-ban mérjük?

• kg · m/s

• kg · m

• kg/s

Az ábra szerinti úszó sűrűségmérő az alkohol vizes oldatának sűrűségét méri. Hogyan alakul a sűrűségmérő folyadékból kilógó részének hossza, ha az alkohol vizes oldatához vizet öntünk, miközben a folyadék hőmérséklete nem változik? (A víz sűrűsége nagyobb az alkohol sűrűségénél.)

• A kilógó rész hossza nő.

• A kilógó rész hossza nem változik.

• A kilógó rész hossza csökken.

Az ábrán látható kör keresztmetszetű, erősen összeszűkülő, majd ismét egy kicsit kitáguló csőben a víz állandósult, örvénymentes áramlását figyelhetjük meg. Mit állíthatunk a víz A, B és C pontbeli v_A, v_B és v_C sebességéről?

• v_A < v_B < v_C

• v_A < v_C < v_B

• v_A > v_C > v_B

• v_A = v_B = v_C

Egy búvár 9 méterrel a vízszint alá merül az „A”-val jelölt helyre, majd onnan beúszik egy kiugró sziklaszirt alá a „B”-vel jelölt helyre. A szikla itt csak 3 méterre van a búvár felett. Mekkora lesz a szikla alatt a hidrosztatikai nyomás a „B” helyen a vele azonos mélységben lévő, de a barlangon kívül elhelyezkedő „A” helyen tapasztalható nyomáshoz képest?

• A nyomás nagyobb lesz, mint az „A” pontban, mert a víz súlya mellett a szikla súlya is növeli a hidrosztatikai nyomást.         

• A nyomás pontosan ugyanakkora lesz, mint az „A” pontban.    

• A nyomás kisebb lesz, mint az „A” pontban, mert a szikla alatt már csak 3 méternyi vízoszlop súlya nehezedik a búvárra.

Egy vizeskádban a víz felszínén egy fahasáb úszik úgy, hogy 4/5 része merül a vízbe. Hogyan változik a bemerülő rész térfogata, ha a kádba további vizet öntünk?

• Csökken

• Nő

• Nem változik

Két felfüggesztett, nyugalomban lévő pingponglabda közé fújunk, az ábrának megfelelően. Merre mozdulnak el a labdák a légáramlás hatására?

• A labdák kifelé mozdulnak el, távolodni fognak egymástól.

• A labdák befelé mozdulnak el, közeledni fognak egymáshoz.

• A labdákat a légáram megforgatja, de a távolságuk nem változik.

Ha egy szívószálon keresztül erősen befújunk két üres üdítősdoboz közé a mellékelt képen látható módon, akkor a dobozok egymás felé gurulnak. Az alábbi állítások közül melyik magyarázza a létrejött jelenséget?

• A dobozok között a fújás hatására megnő a levegő nyomása, így a külső, normál légköri nyomáshoz képest túlnyomás alakul ki, amely beszippantja az üdítősdobozokat.

• A dobozok közé befújt párás levegő erős párolgása miatt a dobozok közötti nyomás hirtelen lecsökken, így a külső, normál légköri nyomás egymás felé nyomja a dobozokat.

• A dobozok között a fújás hatására lecsökken a levegő hőmérséklete, és ez által a nyomása is, így a külső, normál légköri nyomáshoz képest alacsonyabb nyomás miatt a külső levegő egymás felé nyomja a dobozokat.

• A dobozok között a fújás hatására áramlani fog a levegő, ezért a nyomása lecsökken, és a dobozok külső oldalán lévő levegő egymás felé nyomja a dobozokat.

Egy uszály köveket szállít. A kövek egy része beleesik a tóba és lesüllyed a tó fenekére. Hogyan változott a tó vízszintje?

• A vízszint növekedett.

• A vízszint nem változott.

• A vízszint csökkent.

Egy 10 cm³-es tömör ólomgolyót és egy 10 cm³-es követ víz alá merítünk. Melyikre hat nagyobb felhajtóerő?

• Az ólomgolyóra, mert az nehezebb.

• A kőre, mert az könnyebb.

• A két testre ható felhajtóerő nagysága egyforma.

• Ez csak a testek alakjának pontos ismeretében dönthető el.