7. Kétszemélyes játékok

A kurzuson speciális kétszemélyes játékokkal foglalkoztunk. Az alábbiak közül melyik tulajdonság NEM volt érvényes ezekre?

• determinisztikus

• véges

• zéró összeg

• egyik játékosnak biztos van győztes stratégiája

Hogyan modellezzük a kétszemélyes játékokat?

• Állapottér modellel

• Korlátkielégítéses modellel

• ÉS/VAGY fákkal.

• Probléma dekompozícióval.

Mi a nyerő stratégiája egy játékosnak egy kétszemélyes játékban?

• A győztes végállásba vezető egyik játszmája.

• Azon győztes végállásba vezető játszmáinak összessége, amelyek közül valamelyiket biztosan végig tudja játszani, ha nem hibázik.

• Győztes végállásainak összessége.

• Győztes végállásba vezető játszmáinak összessége.

Melyik állítás igaz az alábbiak közül egy játékos nyerő stratégiára?

• Az egyik játékos biztosan rendelkezik vele.

• A játékfából készített ÉS/VAGY fában egy olyan hiperút, amelyik a startcsúcsból csupa, a játékos számára nyerő végállásba vezet.

• Mindkét játékos számára előállítható.

• A játékfából a játékos szempontjából készített ÉS/VAGY fában egy olyan hiperút, amelyik a startcsúcsból csupa, a játékos számára nyerő végállásba vezet.

Hogyan lehet megtudni, hogy kinek van győztes stratégiája egy két kimenetelű kétszemélyes játékban?

• Úgy, hogy a minimax algoritmust alkalmazzuk a teljes játékfára úgy, hogy az első játékos győztes állásaihoz + 1-et, a vesztes állásaihoz -1-et rendelünk. Ha a győkérbe felfuttatott érték +1, akkor az első játékosnak van győztes stratégiája, egyébként a másodiknak.

• Nem lehet véges lépésben megválaszolni ezt a kérdést.

• A játékfa leveleit megcímkézzük annak a játékosnak a nevével, aki a levélcsúccsal jelzett állásban nyerni fog. Szintről szintre felfelé haladva az Y játékos szintjén levő csúcs, ha van Y címkéjű gyereke, akkor Y címkét kap; különben a másik játékos nevét írjuk oda. A gyökér címkéje adja meg a választ.

• Átalakítjuk a játékfát ÉS/VAGY fává, és ebben keresünk olyan gyökérből induló hiperutat, amely vagy kizárólag az egyik, vagy kizárólag a másik játékos csupa győztes levélcsúcsába vezet.

Mikor következik be vágás az alfa-béta algoritmus működése során?

• Ha az aktuális út egy alfa értéke nagyobb vagy egyenlő az út egy béta értékénél.

• Ha az aktuális út egy alfa értéke kisebb vagy egyenlő az út egy béta értékénél.

• Ha az aktuális csúcs alfa értéke nagyobb vagy egyenlő az alatta vagy felette levő csúcs béta értékénél.

• Ha az aktuális csúcs alfa értéke nagyobb vagy egyenlő a csúcs béta értékénél.

Mi az a nyugalmi teszt?

• Váltakozó mélységű keresésnél a részfa felépítéséhez használt feltétel.

• Az alfa-béta algoritmus vágási feltételét ellenőrző teszt.

• A heurisztikus kiértékelő függvény konstruálásához használt lehetséges módszer.

• Egy szülőcsúcs és egy gyerekének kiértékelő függvényértékei különbségét vizsgáló teszt.

Mely állítások igazak az alábbiak közül a játékfákra?

• Ágai a lehetséges játszmákat szimbolizálják.

• Levelei a győztes állásokat szimbolizálják.

• Szintjei a soron következő játékost szimbolizálják.

• Csúcsai a játék állásait szimbolizálják.

Melyek az alábbiak közül a minimax algoritmusnak a lépései?

• A saját szintjeink csúcsaihoz a gyerekeik értékeinek maximumát írjuk.

• Felépítjük a játékfát.

• Kiértékeljük a felépített fa leveleit.

• Megadjuk a legnagyobb értékű levélcsúcshoz vezető ágat.

Az alábbi részleges játékfa kiértékelő módszerek közül melyik ad a minimax-szal azonos eredményt?

• alfa-béta algoritmus

• (n,m) átlagoló algoritmus

• szelektív algoritmus

• negamax algoritmus