Fordítástechnika - Bevezetés

A kurzusunk során mi a forrásnyelvünk?

• Magyar.

• Angol.

Mi a párhuzamos szöveg?

• A célnyelvi szöveghez tartalmilag és/vagy formailag hasonló célnyelvi szöveg, amely

  fordítás vagy nem fordítás.

• A forrásnyelvi szöveghez tartalmilag és/vagy formailag hasonló célnyelvi szöveg, amely

  fordítás vagy nem fordítás.

• A forrásnyelvi szöveghez tartalmilag és/vagy formailag hasonló forrásnyelvi szöveg, amely

  fordítás vagy nem fordítás.

• A forrásnyelvi szöveghez tartalmilag és/vagy formailag hasonló célnyelvi szöveg, amely nem fordítás.

Miben van segítségünkre a párhuzamos szöveg?

• Hasonló témában készült fordítások szókincse, műfaji jegyei és nyelvhasználata segítségünkre lehet.

• Igazából nincs hasznuk.

• Meg tudjuk nézni, hogy valaki már lefordította-e ez a szöveget, amelyet nekünk is kell és azt felhasználhatjuk.

• Elemezhetjük szerkezetileg részletekbe menően a párhuzamos szöveget is, ezzel előkészülve a saját szövegünk fordítására.

Mi a kollokáció?

• Olyan szókapcsolat, amelynek a két összetevője általában együtt fordul elő.

• Főnév és melléknév alkotta állandó szókapcsolat, amely általában együtt fordul elő.

• Egy adott szó és a vonzata, amely általában együtt fordul elő.

• Olyan szókapcsolat, amelynek két vagy több szava általában együtt fordul elő.

Melyik kollokáció az alábbiak közül?

• eat quick food

• make a decision

• do an exam

• have progress

Melyik NEM kollokáció?

• kutya baja

• lóvá tesz

• spongyát rá

• gyémántot ér

A következő kollokációt, hogy fordítanánk magyarra? "Pigs might fly."

• A disznók repülhetnek.

• Majd ha a disznók repülnek.

• Majd ha piros hó esik.

• Nem hiszem el.

Mi a "terminus" fogalma a fordításban?

• Egy adott fogalom egy adott területen.

• Egy adott témában releváns szakkifejezés.

• Egy adott témában használt szó.

• Határidő, lejárat.

Üzleti angolban mit jelent a "board" szó legtöbbször?

• igazgató

• testület

• fedélzet

• tábla

Mik a terpeszkedő kifejezések?

• Személytelen szerkezetek, amelyek esetében egy igéből főnevet képezünk, és a főnévhez kapcsolunk egy másik igét. Állhat több szóból is a kifejezés.

• Igéből főnevet képezünk, és az főnévhez egy másik igét kapcsolunk, és a szószámnövelés a fő célja. Kizárólag 2 szóbol állhat.

• Személytelen szerkezetek, amelyek esetében egy igéből főnevet képezünk, és a főnévhez kapcsolunk egy másik igét. Kizárólag 2 szóbol állhat.

• Igéből főnevet képezünk, és az igéhez egy másik igét kapcsolunk, a szószámnövelés a fő célja. Állhat több szóból is a kifejezés.