Versértelmezés

1. Mit jelent a vershelyzet?

• A versből megállapítható szituáció

• Lehet konkrét és metaforikus

• Utalhat tér- és időbeli mozzanatokra.

• Lehet udvarlás, könyörgés, ima, panasz, emlékezés, szmlélődés, gondolkodás, létösszegzés

2. 2. Mit jelent a versbeszéd? Mit tudsz a versbeszédről?

• A mód ahogyan a lírai én megszólal.

• Lehet konkrét vagy metaforikus

• Lehet én-beszéd.

• Lehet többszólamú

3. 3. A versbeszéd fajtái

• Én-beszéd

• Dialógus

• Önmegszólító

• Leíró jellegű

4. 4. Az egyes szám első személyű versbeszéd lehet:

• Mi-beszéd

• Személyes jellegű

• Monológikus

• Párbeszéd jellegű

5. 5. A többes szám első személyű beszéd lehet:

• formális beszéd
• közösségi jellegű beszéd

• egyes számú beszéd
• személyes beszéd

6. 6. Az egyes szám harmadik személyű beszéd lehet:

• Leíró jellegű

• Érvelés jellegű

• Monológ jellegű

• Elbeszélő jellegű

7. 7. A vershelyzetnél fontos, hogy írjunk a következőkről:

• Miről beszél?

• Hogyan beszél?

• Ki beszél?

• Kivel beszél?

8. 8. Milyen a vershelyzet az alábbi idézetben:

9. Főldiekkel játszó

   Égi tűnemény,

   Istenségnek látszó

   Csalfa, vak Remény!

   Kit teremt magának

   A boldogtalan,

   S mint védangyalának,

   Bókol úntalan.

   Síma száddal mit kecsegtetsz?

   Mért nevetsz felém?

   Kétes kedvet mért csepegtetsz

   Még most is belém?

• Metaforikus, hiszen a lírai én szerelmes , és beszélgetést kezdeményez a megszemélyesített reménnyel.

• Metaforikus, hiszen tele van művészi eszközökkel a szöveg.

• Konkrét, mert a szerelmes lírai én kérdéseket tesz fel a reménynek.

• Konkrét, mert a helyzet hétköznapiként értelmezhető.

9. 9. Milyen a versbeszéd az alábbi szövegrészletben?

10. Hervad már ligetünk, s díszei hullanak,
    Tarlott bokrai közt sárga levél zörög.
    Nincs rózsás labyrinth, s balzsamos illatok
    Közt nem lengedez a Zephyr.

• A lírai én érvelő szöveg formájábn mutatja be a táj szépségeit.

• A lírai én elbeszélő szöveg formájában mutatja be az őszi tájat.

• A lírai én az őszi tájat mutatja be egyes szám 3. személyű leíró jellegű szöveg segítségével

• Az őszi táj bemutatása egyes szám harmadik személyű elbeszélő jellegű szöveg formájában történik.

10. 10. Milyen művészi eszközöket találsz az alábbi versrészletben?

11. Főldiekkel játszó

    Égi tűnemény,

    Istenségnek látszó

    Csalfa, vak Remény!

    Kit teremt magának

    A boldogtalan,

    S mint védangyalának,

    Bókol úntalan.

    Síma száddal mit kecsegtetsz?

    Mért nevetsz felém?

    Kétes kedvet mért csepegtetsz

    Még most is belém?

    Csak maradj magadnak!

    Biztatóm valál;

    Hittem szép szavadnak:

    Mégis megcsalál.

(a)