A Föld belső szerkezete

Mi történik a Föld belsejében a nyomással, ahogy a mélység nő?

• Csökken

• Változatlan marad

• Növekszik

• Először nő, majd csökken

Hol éri el a nyomás a felszíni nyomás négyezerszeresét?

• A földkéreg alsó határán

• A Föld középpontjában

• Az asztenoszféra közepén

• Az óceánok aljzatán

Mit nevezünk litoszférának?

• A belső magot

• A szilárd földköpenyt

• A földkéreg és a köpeny legfelső, szilárd részét

• Az óceánközépi hátságot

Mi jellemző a kontinentális kéregre az óceáni kéreghez képest?

• Vékonyabb

• Szegényebb szilikátokban

• Egyszerűbb szerkezetű

• Átlagosan vastagabb

Miből áll főként a külső mag?

• Szilikátokból

• Szárazföldi üledékből

• Folyékony fémekből

• Jégből

Hol húzódik a külső és a belső mag határa?

• 4700–5100 km között

• 1800–2850 km között

• 700–900 km között

• 10–20 km között

Mi történik az asztenoszférában?

• Szilárd és rideg lesz az anyag

• Vízszintesen elcsúsznak a lemezek

• Az anyag képlékeny lesz

• Az anyag gázhalmazállapotú lesz

Hol születik új óceáni kéreg?

• A mélytengeri árkokban

• Az óceánközépi hátságok mentén

• A Szent András-törésvonalnál

• A kontinentális kéregek határán

Melyik réteg „úszik” az asztenoszférán?

• Kőzetburok

• Külső mag

• Óceáni árok

• Belső mag

Mit nevezünk alábukási zónának?

• A kontinensek alatti réteget

• Az asztenoszféra felső határát

• A belső mag szilárd részét

• Ahol egy óceáni lemez a mélybe bukik