Fűszálak közt zöld bogár,
Meglapulva egyre vár.
Ha a fűszál megrezzen,
Nagyot ugrik, elrebben.

Tavasszal kap levelet,
s ősszel küld csak választ.
De nem egyet, s nem is kettőt,
hanem sok-sok százat.

Sünilabda, zöld a színe.
Ősszel pottyan le a fűbe.
Benne barna golyó lapul.
Nagyot pattan, hogyha gurul.

Zöld burokban születtem,
mikor aztán nagy lettem,
a zöld burok kifeslett, 
és az úrfi kiesett.

Gyümölcs vagyok, édes vagyok,
ha megértem, piros vagyok.
Télen elrejt jól a kamra,
Mi is volnék, ha nem…?

Szőrmebunda - zöld selyem,
Kint terem a réteken.
Földanyánk öltözteti,
Tehén, kecske, lelegeli.

Szürke szárnyú nagy madár,
szürke lesz a nagy határ,
ha ősszel a földre száll.

Hol vizet önt, hol havat hint,
Hol jeget szór fejedre,
S elszáll - pedig szárnya sincsen - Nyugatra, keletre.

Fúr-farag, de mégsem ács
kopog, mint a kalapács.
Fák orvosa, doktora,
erdőben az otthona.