WorksheetsA magyar kora újkor I. - A mohácsi csatától a Bocskai-felkelésig
Total questions: 25
Worksheet time: 24mins
Milyen problémák jellemezték II. Ulászló (1490-1516) uralkodását?
a Mátyás-korabelihez képest jelentősen visszaestek a király bevételei
a reformáció terjedése vallási ellentéteket szült
a királynak nem volt törvényes örököse
nem jutott elég pénz a zsoldossereg és a végvárak fenntartására
a bárók megerősödtek
Miről nevezetes az 1514-es év?
az Erdélyi Fejedelemség területére érvényes vallási türelem meghirdetéséről
arról, hogy a magyar jobbágyok hosszú ostrom után visszafoglalták Nándorfehérvárat a törököktől
arról, hogy Debrecenből elindult a reformáció
a Dózsa György-féle véres parasztfelkelésről, amely során a törökellenes hadjáratra összegyűlt tömeg a nemesség ellen fordult
Melyik állítás IGAZ az 16. század eleji Oszmán Birodalomra?
a tehetségtelen nagyvezírek miatt a birodalom elvesztette Ruméliát, azaz európai területeit
a szultán erős, központosított hatalommal rendelkezett
I. Szelim és I. Szulejmán a kereszténységet kezdte terjeszteni a birodalomban, mert ez új összetartozó erőt jelentett
a birodalom erős szárazföldi és tengeri haderővel hatalmasra növelte területét
a szultáni bevételek sokszorosára rúgtak a magyar király bevételeinek
Melyik állítás NEM igaz az 1526. augusztus 29-i mohácsi csatával kapcsolatban?
az oszmán-török többszörös haderő túlerőben volt
Szapolyai János erdélyi vajdának sikerült felmorzsolnia a szultán testőrségét
a magyar lovasság sikeres támadását a török tüzérség és a janicsárok törték meg
a délvidéki bandériumok a csata kezdetén átálltak a törökökhöz
II. Lajos magyar király szabályos párbajt vívott a csata előtt Szulejmán szultánnal
Milyen következményekkel járt az 1526. augusztus 29-i mohácsi csata?
az ország király nélkül maradt
a magyar vezető réteg (főpapok, főurak, nemesek) jelentős része meghalt
az ország haderejének jelentős része elpusztult
a pápa nem támogatta tovább a magyar keresztes hadjárat ötletét
a kereszténységet felváltotta az iszlám az országban
Melyik párosítás HELYES az 1526-os kettős királyválasztást illetően?
I. János támogatói: a köznemesek, a főurak egy része
I. Ferdinánd támogatói: főként a nyugati országrész nemesei
Szapolyai János támogatói: nyugati országrész főnemesei
Habsburg Ferdinánd támogatói: köznemesek, törökök
Bethlen Gábor támogatói: nyugati országrész főnemesei
I. Ferdinánd támogatói: köznemesség, polgárság, jobbágyság
I. János támogatói: a köznemesek nagy része és egyes főnemesek
III. Ulászló támogatói: a főpapok, a bárók és a polgárság
Melyik kapcsolódik I. (Szapolyai) János királyhoz?
összefogott Ferdinánddal a törökök ellen, cserébe átadta neki a nyugati országrészt
sikeresen visszafoglalta a törököktől Budát
megpróbálta elfoglalni Ferdinánd székhelyét, Bécset
Ferdinánddal szemben a szultántól kért segítséget, és vállalta a vazallusságot
Melyik kapcsolódik I. (Habsburg) Ferdinánd királyhoz?
összefogott a törökökkel azért, hogy elűzze Szapolyai Jánost
fegyverrel próbálta meg elfoglalni a Magyar Királyságot, sikertelenül
lemondott a magyar királyi címről, és átadta az országot Szapolyainak
házassági szerződéssel rendezte a konfliktust Szapolyai Jánossal
Miről szólt az 1538-as váradi béke?
egy közös hadjárat megindításáról a szultán ellen
arról, hogy Szapolyai elveszi feleségül Ferdinánd lányát
arról, hogy Szapolyai halála után Ferdinándot illeti a keleti országrész, akkor is, ha Jánosnak fia születne
Ferdinánd vállalta, hogy évente 40 ezer aranyforintot fizet Jánosnak, ha békén hagyja őt és országát
Milyen körülmények közt foglalta el 1541-ben Budát a szultán, I. Szulejmán?
Nem kapta meg a magyaroktól az ígért adót és a rabszolgákat, ezért maga jött a királyi központba, hogy példát statuáljon.
Fráter György provokálta gúnyiratokkal a szultánt, aki így állt bosszút a magyarokon.
Ferdinánd hívására érkezett Budára, mert Török Bálint el akarta foglalni az özvegy királyné, Izabella megbízásából.
Szapolyai özvegye, Izabella királyné és csecsemő fia, János Zsigmond felmentésére érkezett, mert Ferdinánd ostromolta a várat.
Melyik a helyes térképmagyarázat az 1541-ben három részre szakadt országgal kapcsolatban?
A) = Királyi Magyarország
B) = Török Hódoltság
C) = Erdélyi Fejedelemség
B) = Királyi Magyarország
C) = Török Hódoltság
D) = Erdélyi Fejedelemség
C) = Királyi Magyarország
D) = Erdélyi Fejedelemség
E) = Török Hódoltság
A) = Török Hódoltság
C) = Erdélyi Fejedelemség
E) = Királyi Magyarország
Ki volt Fráter György?
Ferdinánd zsoldosvezére, aki megtámadta Erdélyt
a Szapolyai-országrész befolyásos kormányzója, aki politikájával a szultán és a Habsburgok közt egyensúlyozott
a szultán keresztény hitre hódoltsági helytartója, aki eredetileg Haszán bég volt
az ország nádora, aki megpróbálta feleségül venni az özvegy Izabellát és megöletni örök riválisát, Ferdinándot
Melyik évben ostromolta a török sereg sikertelenül Eger várát?
1548-ban
1552-ben
1566-ban
1571-ben
Hol, mikor és hogyan halt meg Szulejmán szultán?
Drégelynél, 1552-ben, Szondi György várkapitány lőtte le
Szigetvár 1566-os ostrománál halt meg, természetes körülmények közt
Zrínyi Miklós horvát bán ölte meg a szigetvári kitörés során, 1566-ban
A Fekete Bég, azaz Nádasdy Ferenc ölte meg Sárvárnál, 1591-ben
Mikor állt meg a török terjeszkedés?
az 1568-as drinápolyi béke után
az 1570-es speyeri egyezmény után
az 1572-es nikápolyi csata után
az 1574-es nápolyi konkordátum után
Melyik fogalom illik a leíráshoz?
"A hódoltság egy olyan terület, amiről Magyarország nem mondott le. A jogszolgáltatás magyar továbbra is a meghódított keresztényeknek, sőt, az adózás is részben. A két állam egyszerre uralja ezt a területet. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a törökök nem tudják meghódítani ezt a területet teljesen, csak félig. Katonailag igen, a várakban törökök ülnek, de már a civil élet jelentős mértékben a régi magyar államhoz kapcsolódik."
abszolút monarchia
reformáció
kettős uralom / kondomínium
hászbirtok
Melyik állítás IGAZ a Magyar Királyságra?
működött a rendi dualizmus a kormányzásban
az országrész központja Esztergom volt
az országrészt valójában a bécsi Udvarnak alávetve irányították a Habsburgok
az országrészben nem tartottak országgyűléseket
az országrész bevételei nem fedezték a - főleg katonai - kiadásokat
Honnan való az idézet?
„Fenséges fejedelem János úr, a néhai felséges János királynak, Magyarország, Dalmácia, Horvátország stb. királyának fia, Isten kegyelméből Erdély és magyarországi Részek fejedelme. [...] A fejedelem és leszármazó utódai Erdélyt és a Részeket békésen bírhatják mint szabad fejedelmek.
[...] A fenséges fejedelem és leszármazó utódai ő szent császári és királyi felségét az egész kereszténység fejének, Magyarország királyának, maguknál nagyobbnak [...] tartják és vallják.”
az 1538-as váradi egyezményből, amelyben I. János király lemondott a keleti országrészről
az 1549-es nyírbátori egyezményből, amelyben Izabella és János Zsigmond lemondott Erdélyről kárpótlás fejében
az 1568-as tordai országgyűlés cikkelyeiből, amelyek kimondták a vallási toleranciát Erdélyben
az 1570-es speyeri egyezményből, amely rögzítette az Erdélyi Fejedelemség önállóságát
A táblázat alapján melyik állítás IGAZ? (Rákattintva kinagyítható!)
a magyarok nagy része református volt
Székelyföldön rengeteg román élt
a szászok leginkább görögkeleti vallásúak voltak
a reformációnak több ága is elterjedt Erdélyben
A székelyeknek nem voltak rendi kiváltságaik
Melyik állítás NEM igaz a 16. század második felét illetően?
a háborús pusztítás miatt gyakoriak voltak az éhezések
sok embert hurcoltak el rabszolgaként az országból
megjelentek az országban is a nyugati típusú nagyvárosok
nőtt az ország lakosságának száma
rengeteg település elnéptelenedett
Kik voltak a hajdúk?
rabszolgahajtók voltak az Oszmán Birodalomban
fegyverforgatásban jártas marhapásztorok voltak, akik katonáskodtak is
a szultán jól képzett, puskás katonái voltak
erdélyi elitkatonák voltak, akik általában a várakat védték
Melyek voltak a Bocskai-felkelés okai?
a Habsburgok felségárulási pereket indítottak a nemesek ellen, hogy pénzhez jussanak
a Habsburgok megkezdték a protestantizmus visszaszorítását
Bocskait felbérelte a szultán, hogy foglalja el neki a maradék Királyi Magyarországot
Bocskai ki akarta rabolni Bécs városát, és meg akarta szerezni a Szent Koronát
Milyen eredménnyel zárult a Bocskai-felkelés?
Bocskai elvett egy Habsburg hercegnőt feleségül
Bocskait és a hajdúit kivégezték
Erdély egyesült a Magyar Királysággal
helyre állt a kormányzati dualizmus és szabaddá vált a vallásgyakorlás
Milyen eredménnyel zárult le a tizenöt éves háború (1591/93-1606)?
visszaszerezték Budát, Egert, Szolnokot és Kanizsát a Magyar Királyság részére
a szultán az Oszmán Birodalomhoz csatolta Erdélyt, ezzel megszűnt a fejedelemség önállósága
egyik fél sem ért el látványos áttörést: a Habsburgok és az oszmánok is megtarthatták hódításaikat, rögzült a status quo
az Erdélyi Fejedelemséghez csatolták a Moldvai Fejedelemséget, a szultán pedig kénytelen volt 200 ezer aranyat fizetni a Habsburgoknak
Mit javasolt Bocskai a végrendeletében?
„Valameddig pedig a Magyar Korona [...] a németnél lészen, és a Magyar Királyság is a németeken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelmet Erdélyben fenntartani, [...]. Ha pedig Isten azt adná, hogy a Magyar Korona, Magyar Országban magyar kézhez kelne egy koronás királyság alá, úgy az erdélyieket is intjük, [...] azon Korona alá a régi mód szerint adják magokat.”
segítsék minden erejükkel a németeket, hogy megtarthassák a Magyar Királyságot
szerezzék meg a Szent Koronát az erdélyi fejedelemnek, és koronázzák királlyá
az erdélyiek csatlakozzanak a Habsburgokhoz, ha jól bánnak a magyarokkal
az erdélyiek egyesítsék a Fejedelemséget a Magyar Királysággal, ha ott ismét magyar király lesz, de addig őrizzék különállóságukat
