Merseburg (ma Németország, Szász-Anhalt tartomány) – a több évtizede sikeres magyar harcmodor ellen felkészített szász és thüringiai lovaghad I. (Madarász) Henrik német király vezetésével megveri a magyar sereget.

Augsburg (város Bajorországban, Németország) – I. Ottó (= Nagy Ottó) német király egyesíti a német hadakat, s Augsburg felmentésére siet: a közeli Lech-mezőn súlyos vereséget mér a Bajorországot és Svábföldet dúló magyar csapatokra.

Meghal a Kárpát-medence nyugati felén uralkodó Géza (a honfoglaló Árpád kende dédunokája). Kijelölt örököse István névre megkeresztelt fia, Vajk. Somogy ura, Koppány fegyverrel támad Vajk ellen, de a Veszprém mellett vívott csatában vereséget szenved.

január 1. – István fejedelmet egyházi szertartás keretei között I. (Árpád-házi) István [= Szent István] királlyá koronázzák. Lerakja a magyar állam- és egyházszervezet alapjait, kijelöli az első püspöki és várispáni székhelyeket. Kibocsátja a – bajor mintára – Magyarországon vert első ezüstpénzeket.

Vadászbalesetben meghal Imre herceg, I. István egyetlen fia és kijelölt örököse. 1032-ben István meghívja Magyarországra a bizánci száműzetésében meghalt sógora fiát, Orseolo Pétert; s megteszi seregvezérévé, majd trónja örökösévé.

augusztus 15-én meghal I. István király; tetemét a székesfehérvári királyi bazilikában temetik el. Rövidesen trónra lép Velencei (Orseolo) Péter magyar király

szeptemberében magyar egyházi és világ előkelők megfosztják hatalmától a zsarnoknak tartott Péter királyt; helyette Aba Sámuelt (1041‑1044) választják meg uralkodójukul

Trónra lép I. András magyar király

Az elmenekült Béla herceg lengyel csapatok élén visszatér az országba; I. András király és Béla herceg seregei a Tisza mellett csatát vívnak. A győztes Béla Moson vidékéig üldözi bátyját, I. András királyt, akit a menekülés közben baleset ér, fogságba esik, s hamarosan meghal, a tihanyi apátságban temetik el.