Az Árpád-ház tagjai, hiszen női ágon Károly Róbert édesanyja Árpád-házi Mária, így öröklődött a családi cím

A Luxemburgi-ház tagjai, hiszen I. Lajos utódja, Luxemburgi Zsigmond, szintén ebbe a házba tartozik, és csak így volt lehetséges, hogy Zsigmond kerüljön utánuk a trónra

A nápolyi Anjou-ház tagjai, hiszen Árpád-házi Mária (Károly Róbert anyja) férje Anjou volt, és a nő a középkorban teljesen beleolvadt a férje családjába.

Tartományurak a trónviszályok korában

A Károly Róbert által kialakított új nemesség családjai

Rivális magyar eredetű uralkodócsaládok a trónivszályok korában

Zách Felicián csatlósai a Károly Róbert elleni merénylet során

Katonai szolgálatért, hőstettekért jutalmazott földbirtok

Olyan földbirtok, amivel bárói rang is járt

Egyházi földbirtok, amit hiteles helyek kiépítésére használhattak

Az ősiség törvényén alapuló birtokrendszer, amit csak szigorú szabályok szerint lehet örökíteni

Urbura, kamara haszna, monopóliumok, infláció

Kapuadó, bányabér, pénzrontás, kilenced

harmincadvám, rendkívüli hadiadó, bányanyitási engedélyek, terménytized

Kapuadó, urbura, harmincadvám, monopóliumok

Mert a Német-Római Birodalom támadást indított a közép-európai régió ellen, így egy hathatós védelmi szövetséget kellett létrehozni

Mert a Magyar Királyság és Csehország az Európában kitermelt nemesfém 75-80%-át adta, de a csehek és a lengyelek háborúztak. Ezért gazdasági érdek volt a béke

Mert Károly Róbert fiát sikeresen a Lengyel trón örökösévé tette, így a közép-európai államok szolidarítást vállaltak a Magyar Királysággal Nápoly és Velence ellen

Mert Nagy Lajosnak el kellett fogadtatnia a nőági örökösödést, tekintettel arra, hogy csak leánygyermekei voltak (Mária és Hedvig, azaz Jadwiga).

A Magyar Királysághoz lazán csatolt államok, amik fölött a magyar király uralkodott (pl. Havasalföldi fejedelemség)

Olyan területek, amik teljesen beolvadtak az országba, így biztosítva a teljes uralmat és a területi békét (pl. Erdély és Szászföld)

A perszonáluniós tagországok másik neve, amikor a két állam teljesen független (szokásaik, törvényeik a sajátjaik), azonban a király személye egy és ugyanaz (pl. Lengyel-Magyar perszonálunió)

A vazallus földműves parasztot jelent, így az olyan államokat nevezzük vazallusállamoknak, amelyek lakosainak fő megélhetését a földművelés adja (pl. Magyar Királyság)

Adómentesség, pallosjog, a jobbágyterhek meghatározása

Adómentesség, piactartás joga, katonáskodás alóli mentesség

Adómentesség, úriszék tartása, ártatlanság vélelme

Adómentesség, várépítés joga, bányanyitás joga

0

1

2

3

Luxemburgi Zsigmond egy lengyel trónvárományos volt, és I. Lajos lánya, Hedvig (Jadwiga) segítette a trónra őt

Luxemburgi Zsigmond az Anjou-ház másik (Szicíliai) ágáról származó férfi utód, így ő örökölte a trónt I. Lajos halála után

Katonai erővel betört az országba, mert gyenge női uralkodó volt Mária királynő, így könnyűszerrel megszerezte a trónt

Felesége I. Lajos lánya, Mária; így támasztotta alá a trónigényét

Mert reformálta a banderiális hadsereget, és a római pápa oldalán állt, így könnyűszerrel legyőzte a többi trónvárományost

Mert apja, IV. Károly, Német-római császár volt, illetve megszerezte a Cseh trónt, és a német királyi címet is, így őt választották a rendek

Apja, IV. Károly Német-római császár volt, így mint legidősebb fiú utód a primogenitúra elve alapján megörökölte a trónt

A német-római bárók két ligába szerveződtek, mely párharcból véres küzdelmek útján Zsigmond került ki győztesen

A királyi birtokok száma nagymértékben csökkent, míg a leggazdagabb nemeseké nagymértékben nőtt

Az egyházi birtokok száma csökkent és a nemesi birtokok száma nőtt

A királyi birtokok száma nőtt ahogy a főnemesi birtokok száma is

A királyi birtokok száma némileg csökkent, amíg az összes nemesi birtokok száma nagymértékben nőtt

Egy üldözött huszita vallási szervezet, amihez bárki csatlakozhatott, akik anyanyelven miséztek és törvényellenesen fordították anyanyelvükre a Bibliát

A lovagok szerveződtek renddé (lovagrendek, pl. Sárkányos Lovagrend), akik így a király érdekeit képviselték, sokszor a sajátjaikkal szemben (Zsigmond korára volt legjellemzőbb)

Egy társadalmi rétegbe tartozó, azonos érdekekkel rendelkező, és azokat képviselni tudó csoport - pl. nemesek és főpapok

Rendbe a céhmesterek tömörültek, akik a városfejlődés elindulása miatt érdekvédelmi csoportot alakítottak

Egy adott területen kötelezően "önkéntes" katonai szolgálatot kellett ellátánia minden 20-ik (majd később 33-ik) jobbágynak

A király saját birtokain lévő haderő, ami a külső és belső fenyegetettségetől hivatott megvédeni azokat

A képzetlen jobbágykatonákat nevezték gúnyos módon "telekkatonáknak", mert telkeiket sosem hagyták el, így nem volt harci tapasztalatuk

Zsigmond-kori reform, mely szerint minden 20-ik (később minden 33-ik) jobbágy után egy könnyűlovas katonát kell kiállítani a földbirtokosnak

pl. Bosznia és Szerbia, olyan nem önálló államok, amik az oszmán támadástól védték a Magyar Királyságot

pl. Havasalföld és Moldva, olyan teljesen autonóm államok, amik az oszmán támadástól védték a Magyar Királyságot

pl. Havasalföld és Dalmácia, olyan az országhoz csatolt államok, amikre "feláldozhatóként" tekintettek az oszmánok elleni harcban a Magyar Királyságban

pl. a Magyar Királyság és a Német-római Birodalom, olyan államok, amik gyakran megütköztek egymással a harcmezőn

A siker kulcsa a nemzetközi összefogás: minden nagyobb csatába összeurópai hadakat tudodtt vezetni Hunyadi János

A siker kulcsa az időjárás: mini-jégkorszak volt az időszakban, így az oszmán hadak utánpótlása akadozott, katonáik fáztak

A siker kulcsa a harcmodor: huszita és könnyűlovas

A siker kulcsa a zsoldossereg: a Fekete Sereg a kor legütőképesebb hadereje volt

Főhadvezér

Király

Helytartó

Kormányzó

Oly mértékű, megsemmesítő vereséget mért a magyar sereg az oszmánokra, hogy majdnem 60 évre elvette a kedvüket a támadóhadjáratoktól

Nándorfehérvár a végvárrendszer "kulcsa" volt, így ha azt áttöri az oszmán sereg, szabad út nyílik az ország belsejébe

A csata maga nem volt annyira jelentőségteljes, azonban rendkívül részletes leírások és történetek maradtak fenn róla, így kultúrtörténeti érdekesség

Mert a csatát ugyan a magyarok nyerték, de Hunyadi János meghalt a csata közben, így az ország elvesztette vezetőjét, és zűrzavaros idők jöttek az országban

Kamara haszna, füstpénz, rendkívüli hadiadó

Rendkívüli hadiadó, kapuadó, zsidókilenced

Füstpénz, koronavám, rendkívüli hadiadó

Harmincadvám, rendkívüli hadiadó, kapuadó

Hogy ne lehessen elkerülni az adófizetést

Hogy saját kincstárát gyarapítsa

Hogy támadóhadjáratokat indíthasson az Oszmán Birodalommal szemben

Hogy megszerezhesse a Német-római császári címet

A hiteles helyeken okleveleket állítottak ki, és ezen oklevelek fontos írott forrásai a történelemnek

A hiteles helyek káptalanokban voltak, itt volt a középkorban az iskola (latin nyelven)

A hiteles helyeken főként zsidó és muzulmán származású befektetők hiteleket és egyéb pénzügyi termékeket értékesítettek

A hiteles helyeken a király rendeleteit CSAK hitelesítették, azaz ellátták a pecsétjével, de nem itt történt megfogalmazásuk és megírásuk