Hálából, amikor váradi kanonok lett, 1771 március 19-én kelt kéziratával …………………. forintos adományával letette az alapkövét egy építendő zárdának és egy leánynevelő intézetnek Nagyváradon, Szent László városában.

1771. június 10-én kelt levelében, …………………….. engedélyezte a zárda alapítást.

Várad - Olasziban telket vásárolt, 8.000 forintért, ahol ………………… tiszteletére felszentelt templomot és zárdát építettek amely otthont adott hat kassai apácának.

Az első tanév 1772. szeptember 13-án kezdődött meg csupán ……………. bentlakó növendékkel, de még abban az évben a diákok száma 21-re emelkedett.

1774-ben már a bejáró növendékeknek is lehetőségük volt arra, hogy itt tanuljanak. Két párhuzamos osztály indult: egy az úri rétegből származó leányoknak, és egy a ………………….. néposztályból származó gyermekeknek.

Az apácák nevelési elve „a gyermek iránti szeretet és szelídség” volt, az első főnöknő ……………………………………. nővér volt.

A zárda épülete idővel ………………… bizonyult, így sokszor a folyosókon, nyáron pedig az udvaron tanultak a gyerekek.

Az 1848-1849-es szabadságharc és báró ……………………… közoktatás-ügyi miniszter idején, tartják meg az első egyetemes tanítói gyűlést, mely a nőnevelés ügyében is határozatot fogadott el. Rendeletet fogadtak el tanítóképző intézetek felállítására.

Fáy András értekezésében foglalkozott „a női nem természetének megfelelő gyakorlati irányú nevelőintézet felállításán”. Ennek értelmében az Orsolya-apácák ……………………………….. alapították meg, mely később gyakorlati polgári iskolává alakult. Az iskola tanulói létszáma a kiegyezésig közel 400 lett.

A 1858-ban ……………………………….. püspök kezdeményezésére levelet írnak a bécsi kormányhoz, melyben kérik egy tanítóképző létrehozását. A bécsi kormány 5436-os számú átiratában engedélyezte ezt, és kinevezik a tanítóképző első igazgatóját Treleczky József, nagyváradi esperes személyében. A tanítóképző 1859-ben megkapta a nyilvánossági jogot, majd 1899-ben négy évfolyamúvá vált.

A tanítóképzővel párhuzamosan elemi iskola is működött, amely 1868-ban ……. osztályosra emelkedett.

Ugyanekkor polgári leányiskola is létrejött, ennek célja az volt, hogy felkészítse a diákokat a középfokú szakiskolákra és a gyakorlati életre.1890-ben a ………………………… polgári leányiskola lett.

Az első világháború (1914-1918) alatt az iskola ……………………………….. működött.

„Ezekben a háborús politikai változásoktól terhelt időkben is tanítottak, az iskola kiváló képzésben részesíthette növendékeit.”