Melyik az a szövegfajta, amelyben nem történetet, eseményeket mesélünk el, hanem helyszínt, jellemet stb. ábrázolunk?

Mi a szövegszerkesztés első lépése?

Mi a szövegszerkesztés 2. lépése?

Mi a szövegszerkesztés 3. lépése?

Mi a szövegszerkesztés 4. lépése?

Mi a szövegszerkesztés 5. lépése?

Melyik lépés, a témának megfelelő műfaj és szövegtípus megválasztása a kommunikációs körülmények mérlegelése alapján (kinek fog szólni a szöveg, milyen terjedelemben és mélységben kell?)

Melyik lépés, a megjelölése az anyagnak, hogy hol találtam, fő forrás megjelölése (digitális adatkeresés esetén is, dátummal)

Melyik lépés, a bevezetés, tárgyalás és a befejezés megtervezése?

Melyik lépés, a (piszkozat), a vázlatok „felöltöztetése”; a szövegrészek arányosságának figyelembevételével?

Melyik lépés, a tisztázat?

A szöveg melyik részében van; a témajelölés, figyelemfelkeltés?

A szöveg melyik részében van; – elbeszélő közlésfajta esetében – elmesélés (epikus jellegű)

– elemző közlésfajta esetében – állítások igazolása érveléssel, eltérő állítások cáfolata, példák, illusztrációk, tapasztalatok segítségével

– leíró közlésfajta esetében képszerű, részletező rajz, kép megalkotása?

A szöveg melyik részében van; összegzés – legfontosabb dolgok sűrített, lényegkiemelő összegzése. Tömörítő és kitekintő személyes élmény, akár érzelemmel.

?

Melyik szövegfajtára jellemző; elmesélés (epikus jellegű)?

Melyik szövegfajtára jellemző; állítások igazolása érveléssel, eltérő állítások cáfolata, példák, illusztrációk, tapasztalatok segítségével?

Melyik szövegfajtára jellemző; képszerű, részletező rajz, kép megalkotása?

Általában mire épül a leíró szövegfajta?

Általában mire épül az elbeszélő szövegfajta?

Melyik szövegfajtában szokott lenni párbeszéd?

Melyik szövegfajta célja a meggyőzés, az olvasóra gyakorolt hatás?

Milyen szófajú szavakkal tudunk embereket, helyszínt, tárgyakat stb. jellemezni?

Milyen szófajú szavakkal tudunk eseményeket, történéseket, cselekményt elbeszélni?