Hé, paraszt! melyik út…

Kip-kop, zene az élet, muzsika

egy ember, üldögél, / összehúzódik, mint a föld

kuncog a krajcár: ennyiért / dolgoztál, nem épp semmiért.

Mint a villámé, tündöklik fénye vasadnak

acsargó habon tovatűnt

A város peremén, / mint lucskos szalma, hull a lámpafény,

Óriás szunyognak képzelné valaki, / Mely az öreg földnek vérit most szíja ki

A teherkocsik fagyos tetején, / mint kis egérke, surran át…