wayground logo

Free Printable Worksheets

Font size

S
M
L
XL
Worksheets

gravitáció

Total questions: 10

Worksheet time: 30mins

Name
Class
Date
1.

Egy bolygó körül három műhold kering.

Az A műhold R sugarú körpályán,

a B műhold olyan ellipszispályán, amelynek közelpontja,

a C műhold pedig olyan ellipszispályán, amelynek távolpontja van R távolságra a bolygótól. Melyik műhold keringési ideje a legnagyobb?

a)

Az A műholdé.

b)

A B műholdé.

c)

A C műholdé.

d)

A három keringési idő megegyezik.

2.

A Föld körül R sugarú körpályán keringő műhold sebessége v, keringési ideje T. Ha egy műholdat a Föld középpontjától R távolságban lévő A pontban úgy állítanak keringési pályára, hogy a sebessége nagyobb, mint v, akkor

a)

R-nél nagyobb sugarú körpályára áll.

b)

ellipszispályára áll, és keringési ideje nagyobb lesz, mint T.

c)

ellipszispályára áll, és keringési ideje kisebb lesz, mint T.

3.

Egy csillag gravitációs terében egy üstökös éppen a csillag irányába mutató sebességgel mozog. Milyen mozgást végez az üstökös?

a)

Egyenes vonalú egyenletes mozgást.

b)

Egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló mozgást.

c)

Egyenletesen gyorsuló körmozgást.

d)

Egyik fönti állítás sem igaz.

4.

Egy bolygó felszínéről a szökési sebességnél kisebb sebességgel kilövünk egy testet. Milyen alakú pályán mozoghat a test? (A bolygónak nincs légköre)

(több jó válasz is lehetséges)

a)

egyenes pályán

b)

ellipszispályán

c)

körpályán

d)

parabolapályán

e)

hiperbolapályán

5.

A Jupiter egyik holdját Ganymedes-nek hívják. Csillagászati mérések alapján jól ismerjük a Ganymedes pályaméreteit és a Jupiter körüli keringési idejét. Ezeknek a csillagászati adatoknak a birtokában, valamint az univerzális gravitációs törvény ismeretében lehetséges-e meghatároznunk a Jupiter, illetve a Ganymedes tömegét?

a)

Igen, mindkét tömeg meghatározható.

b)

Csak a Ganymedes tömege határozható meg, a Jupiteré nem.

c)

Csak a Jupiter tömege határozható meg, a Ganymedesé nem.

d)

Egyik tömeg sem határozható meg.

6.

Tekintsünk két körpályán keringő műholdat a Föld körül, az egyik pálya sugara legyen r1, a másik pálya sugara pedig r2. Hogy aránylik egymáshoz ennek a két műholdnak a sebessége?

a)

v1v2=r2r1\frac{v_1}{v_2}=\frac{r_2}{r_1}

b)

v1v2=r2r1\frac{v_1}{v_2}=\sqrt{\frac{r_2}{r_1}}

c)

v1v2=r22r12\frac{v_1}{v_2}=\frac{r_2^2}{r_1^2}

d)

Az előző válaszok egyike sem helyes.

7.

Tételezzük föl. hogy a kutatók két azonos sűrűségű, homogén bolygóra bukkannak, amelyek egyike sem forog a saját tengelye körül. Az A bolygó sugara kétszerese a B bolygó sugarának.

Hogyan aránylik egymáshoz a két bolygó felszínén a gravitációs gyorsulás?

a)

gAgB=2\frac{g_A}{g_B}=2

b)

gAgB=2\frac{g_A}{g_B}=\sqrt{2}

c)

gAgB=12\frac{g_A}{g_B}=\frac{1}{2}

d)

gAgB=14\frac{g_A}{g_B}=\frac{1}{4}

8.

Tételezzük föl. hogy a kutatók két azonos sűrűségű, homogén bolygóra bukkannak, amelyek egyike sem forog a saját tengelye körül. Az A bolygó sugara kétszerese a B bolygó sugarának.

Hogyan aránylik egymáshoz a két bolygó felszínén az első kozmikus sebesség?

a)

vAvB=2\frac{v_A}{v_B}=2

b)

vAvB=2\frac{v_A}{v_B}=\sqrt{2}

c)

vAvB=12\frac{v_A}{v_B}=\frac{1}{2}

d)

vAvB=14\frac{v_A}{v_B}=\frac{1}{4}

9.

Ha a körpályán keringő műhold összenergiája lecsökken, és a műhold ismét körpályán mozog tovább, akkor

a)

a műhold közelebb kerül a Földhöz és lelassul.

b)

a műhold közelebb kerül a Földhöz és felgyorsul.

c)

a műhold távolabb kerül a Földhöz és lelassul.

d)

a műhold távolabb kerül a Földhöz és felgyorsul.

10.

A Föld Nap körüli keringése során körülbelül 6·10-3m/s2-es centripetális gyorsulással mozog. A Jupiter körülbelül 5-ször távolabb van a Naptól, mint a Föld. Mekkora a Jupiter centripetális gyorsulása?

(Mindkét bolygó pályáját tekintsük körpályának!)

a)

30·10-3m/s2

b)

50·10-3m/s2

c)

1,2·10-3m/s2

d)

0,24·10-3m/s2