Dolgokat,tárgyakat, jelenségeket élő tulajdonságokkal ruház fel.

Rímfajta. Képlete: abab

"Zavarva lelkem, mint a bomlott cimbalom;"

"Széles országúton, mint az ég morgása,

Hallik a távolban hintó robogása,"

"Szókép, melyben az azonosító és az azonosított a két elem. Az átvitel egy közös tulajdonságon, hasonlóságon alapul."

Temetésre szól az ének,/

Temetőbe kit kísérnek?/

Akárki! Már nem földi rab,/

Nálam százszorta boldogabb./

"Milyen volt szőkesége, nem tudom már, -> a

De azt tudom, hogy szőkék a mezők,-> b

Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár, -> a

S e szőkeségben újra érzem őt. "->b

Minden Egész eltörött, -> a

Minden láng csak részekben lobban, > b

Minden szerelem darabokban, -> b

Minden Egész eltörött. -> a

És ekkor még szivem kigyúl, ->x

Mint hosszu téli éjjelen -> a

Montblanc örök hava, -> x

Ha túl a fölkelő nap megjelen... -> a

Több egymás utáni sor rímel egymással.

Képlete: a a a (a) ...

Széles országúton, mint az ég morgása,

Hallik a távolban hintó robogása,

"hálót fon az est,"

"az est, a nagy, barna pók"

"engem nem lát a hegy"

"Eddig úgy ült szívemben a sok, rejtett harag,

mint alma magházában a négerbarna mag,+

"S ha néha lábamhoz térdepel

egy-egy bokor"

"Szava mint vízbe kő,

hullott szivembe tegnap éjszaka"

"kinn a hajnal tétován

járkált a púpos hegygerincen"

"E föld befogad, mint a persely."

"Mert nincs meg a kincs, mire vágytam,

a kincs, amiért porig égtem.

Itthon vagyok itt e világban,

s már nem vagyok otthon az égben."

Jó kedvvel, bőséggel,

Nyújts feléje védő kart,

Ha küzd ellenséggel;

Bal sors akit régen tép,

Hozz rá víg esztendőt,

Megbünhödte már e nép

A múltat s jövendőt!

Visz a vonat, megyek utánad,

talán ma még meg is talállak,

talán kihűl e lángoló arc,

talán csendesen meg is szólalsz

Vak ügetését hallani

Eltévedt, hajdani lovasnak,

Volt erdők és ó-nádasok

Láncolt lelkei riadoznak.

Én voltam Úr, a Vers csak cifra szolga,

Hulltommal, hullni: ez a szolga dolga,

Ha a Nagyúr sírja szolgákat követel

Fönn az égen ragyogó nap.

Csillanó tükrén a tónak

Mint az árnyék leng a csónak.

"A ház is alszik, holtan és bután,"

Költő,

minden hatalmat egybeöltő,

kit bámul reszkető, üvöltő

fönségébe sok emberöltő: -

a végtelenbe tündökölt ő.

Két fogalom összekapcsolása , azonosítása valamilyen hangulati, szerepbeli vagy egyéb hasonlóság alapján.

Ki szívben jó, ki lélekben nemes volt,

Ki életszomját el nem égeté,

Kit gőg, mohó vágy el nem varázsolt,

Földön honát csak olyan lelheté.