Oroszországot elkerülték az Európát 1848-ban lángba borító (a)   -(a)k.

1849-ben az európai (a)   irányítója Oroszország volt.

Oroszország túlértékelte hatalmát, mert a nagyhatalmak közül ő volt a (a)   .

I. Miklós orosz cár (1825-1855) elérkezettnek látta az időt, hogy rendezze az ún. " (a)   "-t.

Oroszország ultimátumot juttatott el a török szultánhoz 1853-ban, melyben fel kívánt lépni a Török Birodalom területén élő (a)   -k védelmében.

Az ultimátumot elutasították, így kirobban 1853-ban a (a)   .

I. Miklós (a)   segítségére számított az 1849-ben nyújtott segítsége miatt, azonban nem kapott támogatást.

I. Miklós arra is számított, hogy a(z) (a)   [KÉT NEMZET] távol maradnak, de ebben is csalódnia kellett.

Anglia veszélyben látta az európai (a)   -t, ezért avatkozott be a törökök oldalán.

III. Napóleon külpolitikai sikereket akart elérni, valamint elégtételt akart venni (a)   oroszországi veresége miatt is.

A háborúba még a (a)   is csatlakozott, hogy elnyerje az angolok és franciák esetleges támogatását az olasz egység létrehozásában.

A krími háború idején volt az első modern (a)   , ami 300 ezer orosz és 150 ezer fős angol-francia emberveszteséggel járt.

1855-ben meghal I. Miklós cár, az új cár, (a)   (1855-1881) 1856-ban aláírja a krími háborút lezáró párizsi békét.

Az 1856-os párizsi békében megtiltották, hogy a Fekete-tenger partvidékén bármely állam (a)   tartson.

Mettől meddig tartott a krími háború? (FORMÁTUM: XXXX-XXXX)

(a)  

Mikor írták alá a krími háborút lezáró párizsi békét? (csak év!)

(a)