"Hová lettél, hová levél

Oh lelkem ifjusága!"

"Kis kacsóid összetéve szépen,

Imádkozzál, édes gyermekem."

"Híves, borongó őszi nap;

Beült hozzám az únalom:

mint a madár, ki bús, ki rab,

Hallgat, komor, fázik dalom."

"Itt van, király, ki tetteidet

Elzengi, mond az agg;

S fegyver csörög, haló hörög

Amint húrjába csap."

"Pihenni már. - Nem, nem lehet:

Vész és vihar hajt engemet,

Alattam a föld nem szilárd,

fejem fölött kétélü bárd...

"

"Költő hazudj, de rajt ne fogjanak"

"Az életet már megjártam.

Többnyire csak gyalog jártam,

Gyalog bizon'...

Legfölebb ha omnibuszon."

"Jöjjön utolszor szép szeretője,

Titkos arája, Kund Abigél!"

"Két ifiu térdel, kezökben a lant,

A kopja tövén, mintha volna feszület.

Zsibongva hadával a völgyben alant

Ali győzelem-ünnepet űlet"

"Ki kopog?

Mi kopog?

Egy fekete holló!

Nála meg

A levél

Vagy ahhoz hasonló."

"Fehér lepedőjét mossa;

Fehér leplét, véres leplét

A futó hab elkapdossa."

"S ha elsöpör egy ivadékot

Ama vén kertész, a halál,

Más kél megint, ha nem rosszabb, de

Nem is jobb a tavalyinál."