wayground logo

Free Printable Worksheets

Font size

S
M
L
XL
Worksheets

7.3.b A kiegyzés tartalma és értékelése

Total questions: 22

Worksheet time: 17mins

Name
Class
Date
1.

Miért nevezhető a kiegyezéskor létrejött dualista monarchia reáluniónak?

a)

mert a király személye összekötötte az országokat

b)

mert a király személye mellett bizonyos közös ügyei is voltak a két országnak

c)

mert csak a közös ügyek kötötték össze a két országot

d)

mert az országok uralkodói egymással egyetértésben döntöttek a közös ügyekről

2.

Mely pontok voltak benne az 1723-as Pragmatica Sanctioban?

a)

a birodalom feloszthatatlan

b)

a birodalom elválaszthatatlan

c)

a birodalom területeinek biztonsága felett együtt kell örködni

d)

a birodalom közös pénzügyeiről mindig magyar megbízott fog dönteni

3.

Igaz-e a következő állítás a dualista monarchiára? A két fél teljes egyenjogúságot élvez.

a)

igaz

b)

hamis

4.

Mely ügyek számítottak közös ügyeknek?

a)

hadügy

b)

pénzügy (ami nem a másik kettőt fedezi)

c)

külügy

d)

belügy

5.

Mik intézték a közös ügyeket (hadügy, külügy és az ezet fedező pénzügyek)?

a)

közös minisztériumok

b)

a király által kinevezett felelősök

c)

évente váltakozó testületek, melyeket a király nevezett ki

6.

Hol üléseztek a közös ügyek intézésére kiválasztott 60-60 tagú delegációk?

a)

Budán

b)

Pozsonban

c)

Bécsben

d)

váltakozva Bécsben és Pesten

7.

Miért nem vállhattak a közös ügyek inézésére kirendelt delegációk egy parlamentté?

a)

mert nem egy nemzetből valók voltak a tagok

b)

mert a delegációk nem együtt üléseztek, csak egy időben és egy városban

c)

mert a delegációk nem egy időben üléseztek

d)

mert a delegációk nem egy városban üléseztek

8.

Mennyi időre állapították meg a közös pénzügyekből való részvállalási kvóta arányát?

a)

5 év

b)

3 év

c)

35 hónap

d)

10 év

9.

Hány százalékos kvótaarányi növekedést ért el a kiegyezéskor 30%-ról induló Magyarország 1908-ra?

a)

36%

b)

35%

c)

6%

d)

39%

10.

Ki elnökölt sokszor a császár távollétekor a közös minisztertanácsokon?

a)

a közös pénzügyminiszter

b)

a közös hadügyminiszter

c)

a közös külügyminiszter

d)

a császárhelyettes

11.

Kinek a hatáskörébe tartozott az Osztrák-Magyar Monarchia diplomáciai és kereskedelmi képviselete?

a)

a közös külügyminiszternek

b)

a közös hadügyminiszternek

c)

a császárnak

d)

egy külön megbízottnak

12.

Kié lett a kiegyezés után a legfőbb hadúri tiszt az OMM-ben?

a)

a közös hadügyminiszteré

b)

a császáré

c)

a magyar miniszterelnöké

d)

a közös külügyminiszteré

13.

Melyik nyelv volt a KUK hadsereg vezényleti nyelve?

a)

nem volt közös megszabott vezényleti nyelv, minden ezrednek más volt a benne lévők nemzetiséghez mérten

b)

német

c)

magyar

14.

Mire adott lehetőséget a dualista monarchia a gazdaságban?

a)

egységes mértékrendszerre

b)

szabad tőke- és munkaerőáramlásra

c)

különböző pénzrendszer megtartására

d)

kifelé és befelé egységes vámrendszerre

15.

Ki bírálta már a kiegyezési törvény elfogadása előtt is a kiegyezést a Kasszandra levéllel?

a)

Kossuth Lajos

b)

Deák Ferenc

c)

József nádor

d)

Görgei Artúr

16.

Mit adott fel a kiegyezéskor Magyarország a Kasszandra levél szerint?

a)

a végső célt

b)

az európai hatalommá válás lehetőségét

c)

a függetlenséget

d)

a gazdasági fejlődés lehetőségét

17.

Mivel érvelt Kossuth a dualista monarchia fenntarthatósága ellen?

a)

tekintve, hogy csak két nemzet nemzetalkotó, túl sok nemzetiség alkotja ahhoz, hogy hosszútávon fennmaradhasson

b)

túl nagy területet fed le Európából ahhoz, hogy jól védhető legyen

c)

a vámok által túl kicsi a gazdasági piac ahhoz, hogy a Monarchia gazdasága fejlődni tudjon

18.

Mivel védte a kiegyezést Deák?

a)

ez a kiegyezés tartalmazza a lehető legjobbat Magyarország számára

b)

az osztrákok 1866-os Königgrätz-i vereségük után sem gyengültek meg eléggé ahhoz, hogy hosszú távon jobb kiegyezési feltételeket tudjunk elérni

c)

a magyar piac így eddig soha nem látott mértéketet öltött

19.

Mi szerint tagolódott a politikai élet a kiegyezés után?

a)

aszerint, hogy ki fogadta el a kiegyezést és ki nem

b)

aszerint, hogy ki próbált tárgyalni jobb feltételekért az osztrákokkal és ki beszélte le erről őket

c)

aszerint, hogy ki ítélte el Kossuthot a szabadságharc alatti tetteiért és ki nem

20.

Miért volt nagyon fontos, hogy a kiegyezéspárti párt mindig biztosítani tudja a politikai túlsúlyát?

a)

mert egyéb esetben a kiegyezés által kialakított rendszer könnyen összeomolhatott volna

b)

mert egyéb esetben az osztrákok feltétlen támadásától kellett félnünk

c)

mert egyéb esetben Kossuth visszatérhetett volna, és újabb forradalmat indíthatott volna

21.

Mit tett a kiegyezéspárti párt a politikai túlsúlyának megtartása érdekében?

a)

nyílt szavazást vezetett be

b)

a vagyoni cenzust fenntartották a választásoknál

c)

a választókerületeket lakosságarányosan alakították ki

d)

a vagyoni cenzust eltörölték a választásoknál

22.

Melyik ügyek terén volt lehetőség vitákra és így a két nemzet között a feszültség levezetésére?

a)

a közös ügyek terén

b)

a belügyek terén

c)

csak a hadügyek és külügyek terén

d)

csak a külügyek és pénzügyek terén