"A torony nézett rá..."

"Lelkem ódon babonás vár..."

"Sűrű csönd ropog a havas mezőben."

"Fülelgetett a nyáresti csönd:

róka osont, bagoly huhogott, békák

brekegtek, s kaszástűz fényű planéták

ragyogtak hidegen odafönt."

"A suttogás terjedt, átszivárgott az ajtók alatt és az ablakok résein, beosont a függönyök mögé és valami furcsa feszültséggel töltötte meg a levegőt."

"Vár állott, most kőhalom,

Kedv s öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek."

"Zavarva lelkem, mint a bomlott cimbalom;"

"Széles országúton, mint az ég morgása,

Hallik a távolban hintó robogása..."

"Mindkettejök szíve lett puszta, hideg tél."

"Az ablakból egy hegyre látok,

engem nem lát a hegy"

"Mikor a nap leszállt pihenni ágyába."

"Eddig úgy ült szívemben a sok, rejtett harag,

mint alma magházában a négerbarna mag"

Hogy nevezzük az alábbi idézetben található stíluseszközt?

"Barlangjában belől bömböl a mord medve. -"