Petőfi Sándor

Vörösmarty Mihály

Arany János

Gyulai Pál

12

13

14

15

Egyetlen alkotása a szerzőnek

Lírai és drámai alkotásai mellett a legfőbb műve

Goethe Faust c. művének utánzata

E művének megírását megelőzően csak drámákat írt.

1849

1850 -1851

1861

1859 -1860

drámai költemény

tragédia

eposz

elbeszélő költemény

Körkörös szerkezetű, mítikus és városi színeket alkalmaz

Párhuzamos szerkesztésű: egyszerre két vagy több helyszínen játszódik

Keretes szerkezetű: az Úr hangjával kezdődik és végződik.

Polifonikus szerkezetű

Kant ( a teljes igazság nem ismerhető meg)

Hegel (tézis, szintézis, antitézis)

Fourier ( falanszterelmélet)

Freud mélylélektana

Locke ( tabula rasa)

Leibnitz (racionalizmus)

Arany János: Epilógus

Vajda János: A virrasztók

Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas

Vörösmarty: Gondolatok a könyvtárban

Puskin: Anyegin

Goethe: Faust

Shakespeare: Hamlet

Moliere: Tartuffe

Az epika és a líra elemei alkotják

A líra és a dráma elemei keverednek benne

Átmeneti műfaj a regény és a ballada között

Színpadra szánt mű

A lét értemét, az emberiség célját keresi; nagy eszmék képviselője, idealista

Fél a jövőtől, nem mer kockáztatni, racionalista.

Hinni akar, de nem tud, életuntság jellemzi.

Az érzelmei után megy, szentimentalista.

Álságos, nem őszinte, az emberi faj elveszejtője.

Csábító, buta ösztönlény.

Kétarcú. Hol segíti, hol hátráltatja Ádámot. Évával szemben tehetetlen Lucifer.

Ádámot mindig bajba sodorja, összejátszik Luciferrel.

Őszinte, segíti Évát, a céljuk közös: megbuktatni az emberiséget

Hisz Ádámban, de nem segíti, hátráltatja.

Hisz az ész erejében, bukását elfogadja, Éva segítője.

A tagadás ősi szelleme, kétségbe vonja a teremtés értelmét, lázadó, a hittel szemben a tudást létesíti előnyben.