A jelnyelv elismerése az első lépés a siket közösség integrációja és teljes jogú állampolgárrá válása felé. A következő lépés a meglévő törvények megváltoztatása, vagy újak megalkotása annak érdekében, hogy a politikai elképzeléseket keretbe foglalják, törvényileg szabályozzák. Így a jelnyelv elismerését olyan jogok elismerése követi, mint az iskolaválasztás joga (pl. orális vagy kétnyelvű iskola), vagy a siket kisebbség joga a részvételhez a társadalmi élet minden területén. Ezután az ehhez kapcsolódó feltételek és eszközök megteremtése következik, például a jelnyelvi tolmácsok számának növelése, elérhetővé tenni a közszolgáltatást, a minőségi oktatást (a felsőfokú oktatást is), a szórakozást, hogy csak néhány területet említsünk.

Milyen három szakaszát különíti el a szöveg a jelnyelv egyenrangúsításának?

Finnország és Portugália már elismerte a jelnyelvet úgy, hogy az erre vonatkozó törvényeket beemelte az alkotmányba. Több európai országban törvényekben és határozatokban ismerték el a jelnyelvet, gyakran az oktatással és a jelnyelvi tolmács szakmájával összefüggésben. Ezek, többek között: Belgium, a Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Litvánia, Norvégia, Lengyelország, a Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Svédország, Svájc, és az Egyesült Királyság.

Mely országokban emelkték be az alkotmányba a jelnyelvre vonatkozó törvényeket?

Több európai országban törvényekben és határozatokban ismerték el a jelnyelvet, gyakran az oktatással és a jelnyelvi tolmács szakmájával összefüggésben. Ezek, többek között: Belgium, a Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Litvánia, Norvégia, Lengyelország, a Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Svédország, Svájc, és az Egyesült Királyság. Spanyolország és Hollandia jelenleg (a 2003-as elemzés idején) átmeneti időszakban van, ezalatt a jelnyelv elismerésének lehetőségeit vizsgálja.

Mely kelet-európai országokban ismerték már el törvényekben a jelnyelvet?

Több európai országban törvényekben és határozatokban ismerték el a jelnyelvet, gyakran az oktatással és a jelnyelvi tolmács szakmájával összefüggésben. Ezek, többek között: Belgium, a Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Litvánia, Norvégia, Lengyelország, a Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Svédország, Svájc, és az Egyesült Királyság. Spanyolország és Hollandia jelenleg (a 2003-as elemzés idején) átmeneti időszakban van, ezalatt a jelnyelv elismerésének lehetőségeit vizsgálja.

Válaszd ki a hamis állításokat!

Az Egyesült Királyságban például a kormány nemrégiben meghirdetett egy tanulmányi ösztöndíjat a felsőoktatásban tanuló siket diákok számára. Finnországban a közintézmények alkalmazottai alapfokú jelnyelvi tudással rendelkeznek, míg Dániában és Görögországban jelnyelvi tanfolyamokat indítottak tanárok számára. Továbbá Görögországban létrehoztak – Európában elsőként – egy egyetemi jelnyelvi tanszéket a siket gyermekek oktatásának fejlesztésére.

Melyik az az ország, amelyben a siketek és nagyothallók hivatalos életbeli kommunikációja jelentősen könnyebbé válhat?

2014-ben két képviselő nyújtott be törvényjavaslatot az Országgyűlésnek arról, hogy járjon pótlék a jelnyelv ismeretéért a közszolgálati tisztviselőknek a közszolgálatban a már létező idegennyelvi-pótlék mintájára. Az alábbi célok közül melyik miatt tarthatják a legfontosabbnak a siketek és nagyothallók a törvényjavaslatot?

Ujjábécé, vagy más néven daktil. Siketek és nagyothallók egymás közötti és hallókkal történő kommunikációja során használatos a kézfejjel, illetve a kéz ujjaival kivitelezett 1 hang = 1 jel alapú jelrendszer. Kizárólag akkor használják, amikor egy adott fogalomnak, kifejezésnek, névnek nincs önálló globális jele, illetve a jelet nem minden jelenlévő ismeri. Előnye, hogy pontos információt nyújt, hátránya, hogy nagyon lassú az információközlés, a siket emberek nem szívesen használják.

Mik az előnyei a daktilnak?